Zelenszkij: 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban

Az ukrán hírszerzés szerint természetes halált halt az orosz ellenzéki politikus

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus természetes halállal halt meg, az ukrán hírszerzés információi szerint trombózis miatt vesztette életét - közölte Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

 - jelentette ki Budanov vasárnap a Hromadszke ukrán televízió szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetének második évfordulója alkalmából rendezett kijevi fórumon, újságíróknak nyilatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője arra intett: 

"A stabil oroszországi rezsim veszélyt jelent Ukrajnára és a világra, ezért Ukrajna továbbra is hajt végre katonai műveleteket az Oroszországi Föderáció területén. Amíg háború van, addig lesznek problémák Oroszországon belül" - fogalmazott.

A hírszerzési vezető az egyik ukrán tévécsatornának cáfolta, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Megerősítette viszont azt, hogy valóban vetett be Oroszország Ukrajnában több, Észak-Koreából származó rakétát, azonban szavai szerint ilyen rakétákat tömegével nem használnak.  

Budanov a Telegramon újabb támadásokat jelentett be orosz katonai célpontok ellen az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten. "Új meglepetések várnak az ellenségre, és nem ajánlanám a civil lakosságnak az úgynevezett krími híd használatát" - írta bejegyzésében.

Ukrán elnök: 31 ezer ukrán katona halt meg a háborúban

  Az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz háború két éve alatt 31 ezer ukrán katona vesztette életét - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

- szögezte le. Zelenszkij a két éve kezdődött háború óta most először közölt adatot az elesett ukrán katonák számáról. Hozzátette, hogy tudomása szerint Oroszország 180 ezer katonát veszített. "Nem tudom, hány eltűnt emberük van, de azt tudom, hogy a sebesültekkel együtt akár 500 ezren is lehetnek" - fűzte hozzá.

Zelenszkij nem árulta el, hány ukrán katona sebesült meg, mert - mint mondta - ebből Oroszország tudná, hányan hagyták el a csatateret. Nem nevezte meg az eltűnt katonák számát sem. "Arról is tudunk, hogy több tízezer ukrán halt meg az Oroszország által megszállt területeken" - fűzte hozzá.

Az elnök kifejezte: 

"A kérdés jogi és politikai síkon van. Kínálunk egy olyan platformot, amelyen Putyin egyetérthet abban, hogy elvesztette ezt a háborút, és hogy ez hiba volt, számunkra és az egész demokratikus világ számára pedig tragédia, ezért ebben a kérdésben igazságot kell szolgáltatni" - fogalmazott. Kijelentette: biztos abban, hogy Ukrajna nem veszíti el ezt a háborút, szerinte ugyanis nincs más választásuk, mint győzni, különben az ország megszűnik létezni. Hangsúlyozta egyúttal: az, hogy mennyire lesz nehéz a győzelem és hány áldozatot követel, az nagyban múlik a nyugati országokon.

Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus egy hónapon belül jóváhagyja az Ukrajnának nyújtandó több milliárd dolláros segélycsomagot. Hozzátette: a nyugati partnerekkel folytatott közelmúltbeli tárgyalások után derűlátó a tekintetben, hogy hamarosan kap Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket, köztük taktikai rakétarendszereket partnereitől. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna az Egyesült Államok segítsége nélkül nem képes megerősíteni légvédelmét. Megismételte, hogy országának szüksége van Patriot amerikai légvédelmi rendszerre.

Zelenszkij közölte, hogy az ukrán hadsereg akkor tudja kiszorítani az ország területéről az orosz erőket, ha nagyjából ugyanannyi fegyvere lesz. Példaként említette, hogy az idei év elején még 12-szer több tüzérségi rendszere volt az orosz hadseregnek, mint Ukrajnának, ez mostanra csökkent, de még így is az ukrán tüzérségi fegyverek több mint hatszorosával rendelkeznek. Szavai szerint amíg az ukrán ellentámadásokkal nem sikerül ezt az arányt legalább a másfélszeresére leszorítani, addig az ukrán erők "egy helyben állnak, vagy 50-100 métereket veszítenek el".

Az államfő szerint országára igen nehéz időszak vár pénzügyi és sok más téren márciusban és áprilisban, Oroszország pedig május végén vagy a nyár elején újabb nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen.

Az elnök arra a kérdésre, felvenné-e a telefont, ha Putyin felhívná őt, azt válaszolta: "nem fog felhívni". Szerinte az orosz elnök nem akarja befejezni a háborút, legalábbis most még nem. Szavai szerint "a pénz Putyin gyenge pontja", ezért azzal, ha Ukrajnának átadják a külföldön befagyasztott orosz vagyonokat, meggyengülne Putyin pozíciója az őt támogató orosz üzleti körökben.

Zelenszkij kitért a lengyel gazdatüntetésekre is. Kijelentette, hogy Ukrajna célja a lengyel határon az akadályok elhárítása, de ha ez nem sikerül, akkor a kijevi vezetés megvédi az ukrán kereskedelmet. Véleménye szerint Lengyelországban "belső harc folyik", és igazságtalannak nevezte, hogy Ukrajnát használják fel nyomásgyakorlásként az európai intézményekre. Egyúttal kijelentette, bízik abban, hogy az ukrán és a lengyel miniszterelnök megoldást talál erre a helyzetre. "Elnökként nyíltan kijelentem, hogy nagyon fontos számunkra a szövetség fenntartása Lengyelországgal. Ha pedig még sem születik megoldás, akkor megvédjük magunk a vállalkozásainkat" - fogalmazott az ukrán államfő.

A német külügyminiszter újabb százmillió eurós támogatást ígért

Németország további százmillió euró értékű humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, hogy támogassa a vízellátás helyreállítását, valamint kórházak és lakóházak újjáépítését - jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap a dél-ukrajnai Mikolajivban tett látogatásakor.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 

Vasárnapra virradóra az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal támadást intéztek a donyecki régióban lévő Kosztyantinyivka ellen - közölte a megyei ügyészségre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál. A támadásban egy 75 éves férfi megsebesült, több tucat épületet súlyosan megrongálódott, köztük egy vasútállomás, egy templom, három oktatási intézmény és két adminisztratív épület.

Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg drónnal robbanóanyagot dobott egy teherautóra Nyikopolban, és a járműben tartózkodó 57 éves férfi életét vesztette.

Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye kormányzóhelyettese a Facebookon közölte, hogy reggel Oroszország iráni gyártású Sahid drónokkal mért csapást egy infrastrukturális létesítményre, amelyben károk keletkeztek. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 410 ezer főt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és 22 drónt.

A brit miniszterelnök szerint Ukrajnának kell adni a zárolt orosz vagyoneszközöket

A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.

– áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.

A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.

A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.

A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket”szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban”.

Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy „nagyobb bátorságot kell tanúsítani” a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében.

Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetésük tizenötször nagyobb Oroszországénál, és „ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk” – hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.

Ferenc pápa: a háború globális félelem- és gyűlölethullámot teremtett

Az ukrajnai háború Európának nemcsak a területét pusztítja, hanem globális félelem- és gyűlölethullámot teremtett – mondta Ferenc pápa az ukrajnai háború második évfordulójára emlékezve vasárnap.

Hangsúlyozta, hogy a konfliktus mostanáig számtalan ártatlan áldozatot követelt, sebesültet, pusztítást, gyötrelmet, könnyeket okozott.  Megjegyezte, hogy a háború „borzalmasan hosszú ideje tart, és még nem látni a végét”.

– tette hozzá.

A katolikus egyházfő a szokás szerint a Szent Péter téren mondott beszéde végén emlékezett meg az évfordulóról. Szavait húszezren hallgatták a téren a Vatikán adatai szerint.

Ukrajnát tovább támogatja az USA?

Ukrajna arra számít, hogy idén 11,8 milliárd dollár gazdasági támogatást kap az Egyesült Államoktól – közölte vasárnap a miniszterelnök. Denisz Smihál egy kijevi televíziós konferencián elmondta, hogy bízik abban, hogy az amerikai törvényhozók jóváhagyják a régóta várt gazdasági és katonai segélyt.

Robbanások Kijevnél

A „We are Ukraine” Telegram-csatornája számolt be arról, hogy robbanások voltak a kijevi régióban vasárnap. Hozzáteszik, hogy a légvédelem a Kamenszkoje víztározó területén lépett működésbe – írta meg a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az ukrán Digitális Átalakulás Minisztériumának online térképe szerint a riasztást Kijev régióban moszkvai idő szerint 8:11-kor jelentették be, és 19 percig tartott. Ezt megelőzően 6:06-kor indították el a szirénákat.

Az oroszok Harkivot támadják

Az orosz erők drónokkal támadták Harkiv régiót vasárnap reggel – tudta meg az Ukrajinszka Pravda.

Ukrajna tavaly megháromszorozta fegyvergyártását

Ukrajna a tavalyi év során megháromszorozta fegyvergyártását, és jelenleg 500 vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában – közölte Olekszandr Kamisin Ukrajna stratégiai iparágainak minisztere egy vasárnapi televíziós közvetítés során.

A miniszter azt is elmondta, hogy

Felszólat a rendezvényen Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter is, aki szerint egyetlen fegyver sem lépte át Ukrajna határát az Európai Unió irányába a háború két évvel ezelőtti kezdete óta.

Eközben Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a tévében közvetített konferencián arról beszélt, hogy az ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik az országba.

Mindeközben Litvániában bejelentették, hogy állampolgárok, vállalatok és szervezetek mintegy 8,3 millió eurót (mintegy 3,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze egy négyhetes adománygyűjtő kampány során, hogy védőfelszereléseket vásároljanak ukrán katonáknak. A pénzből 1115 olyan személyes védelmi készletet vásárolnak, amelyben éjjellátó berendezés, lézerirányzék és drónellenes védekező rendszer is található. A gyűjtést a litván közrádió és helyi hírességek kezdeményezték.

Az orosz megszállók szerint elfoglalták Lasztocskinót, az ukránok szerint nem

Az orosz katonai propaganda, valamint a DeepState elemzőcsoport február 24-én jelentette be Lasztocskino állítólagos elfoglalását. Az ukrán fegyveres erők vezérkara viszont arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg visszaverte az ellenséges támadásokat a település területén – írja a Magyar Nemzet a liga.net cikkére hivatkozva.

Szombaton a DeepState közzétett egy interaktív térképet, amelyen látható, hogy Lasztocskinót részben vörösre festették, ami azt jelenti, hogy a falut orosz csapatok szállták meg.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4853-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5910-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Baerbock támogatást ígért, Kuleba a Nyugat ellen intézett kirohanást

Annalena Baerbock német külügyminiszter szombaton, az Ukrajna elleni orosz háború kezdetének második évfordulóján Odesszában kijelentette, hogy Berlin továbbra is elkötelezett Kijev iránt: támogatja fegyverekkel, valamint egyengeti útját az Európai Unióba.

– mondta Baerbock a dél-ukrajnai kikötővárosban, oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

A német tárcavezető látogatását biztonsági okokból kezdetben titokban tartották, Odesszát ugyanis nem egészen 24 órával korábban támadták az oroszok.

Miközben Annalena Baerbock támogatásáról biztosította Ukrajnát, ukrán kollégája egyértelmű üzenetet küldött Kijev nyugati szövetségeseinek, közöttük Berlinnek.

„Ha Németország és a Nyugat nem tekint Ukrajnára Oroszország szemüvegén keresztül az ukrajnai függetlenség kezdete óta, és befogad bennünket az EU-ba és a NATO-ba, ez a háború sosem robbant volna ki” – jelentette ki Dmitro Kuleba.

Az Európai Unió decemberben döntött úgy, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, de a várakozások szerint sok évbe telik, mire Kijevet felveszik tagnak.

Elmulasztották a lehetőségeket, hogy féken tartsák Oroszországot – mondta Kuleba.

„Ha valamennyi, fegyverszállításra vonatkozó döntést időben meghozták és megvalósították volna gyorsan a háború elején, most Luhanszkban tartanánk sajtótájékoztatót egy Lisszabontól Luhanszkig húzódó Európáról” – jelentette ki az ukrán tárcavezető a kelet-ukrajnai Luhanszk megyére utalva, amelyet Oroszország a háború során bekebelezett.

– hangoztatta Kuleba.

„A tartós és igazságos békét csak az kényszerítheti ki, ha Oroszországot legyőzik a csatatéren” – mondta.

A két miniszter, aki pénteken az ENSZ Közgyűlés és a Biztonsági Tanács ülésén vett részt New Yorkban, együtt utazott Ukrajnába, Berlinen és Moldován keresztül.

Hat ukrán drónt lőttek le az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint hat drónt lőttek le orosz célpontok felett; kettőt Belgorodi terület felett, négyet pedig a Fekete-tenger felett fogtak el.

Katonai segítség küldését sürgette Zelenszkij

A hét legfejlettebb országot tömörítő G7 országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel szombaton, az orosz–ukrán háború kezdetének második évfordulóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy „időben” küldjék a katonai segítséget.

Ez történt szombaton: