2023.12.26. 08:37
Ukrán támadás érte a Krímet
670. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz hadsereg vezérkari főnökével (b) és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel beszél az orosz védelmi minisztérium kibővített vezetői kollégiumának tanácskozásán
Forrás: MTI
Fotó: Mihail Klimentyev
Kijev szigorítana a mozgósításra vonatkozó szabályokon
A kijevi vezetés törvénnyel szigorítana a mozgósításra vonatkozó szabályokon. Denisz Smihal miniszterelnök erről két törvénytervezetet terjesztett be az ukrán parlamentben, miután a hadsereg a fronton szolgálatot teljesítő személyi állomány növelését kezdeményezte.
A keddre virradóra közzétett jogszabálytervezetek egyikének szövege szerint a fennálló orosz agresszió miatt javítani kell a mozgósítási mechanizmuson.
Az elképzelések szerint a tartalékosok szolgálatának alsó korhatárát a mostani 27-ről 25 évre csökkentik. A hadsereg ezzel további két évfolyamhoz nyerne hozzáférést, vagyis több mint 400 ezer fiatal férfit sorozhatnának be. Ezen felül újból ellenőriznék a már kiállított - katonai szolgálatra való alkalmatlanságot igazoló - iratokat.
A 18 és 60 év közötti hadköteles ukrán állampolgároknak továbbá kötelező lenne a hadkötelesek jegyzékében regisztráltatniuk magukat és személyes adataikat rendszeresen frissíteni.
A sorozási és behívóparancsok függetlenül a tényleges tartózkodási helytől a jövőben elektronikus úton is kézbesíthetők lennének, eltérve az eddigi gyakorlattól, miszerint ezeket a dokumentumokat papíralapon postai címre kell kiküldeni. Az intézkedés célja, hogy a külföldön tartózkodó ukrán férfiakat is el tudják érni.
A második törvénytervezet szigorítaná a hadkötelesek jegyzékében hiányzó adatok miatt kiszabható büntetéseket. Az idézés teljesítésének elmulasztásáért a jövőben közvetlenül börtönbüntetés lenne kiszabható az eddigi pénzbírságok helyett.
A regisztrációs előírások megsértése esetén a hatóságok lefoglalhatják az érintettek autóját, zárolhatják folyószámláit, és megtilthatják számukra a hitelfelvételt is.
A külföldön élő ukrán állampolgárok a konzulátusokon a jövőben új személyi igazolványokat csakis annak igazolása után kaphatnának, hogy bejegyeztették magukat a hadkötelesek jegyzékében.
A törvénytervezetekhez még módosítások nyújthatók be, illetve az elfogadott jogszabályokat még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia. Zelenszkij korábban kényes kérdésnek nevezte az intenzívebb mozgósítást nem utolsósorban a költségek miatt. Az ukrán államfő szerint a hadsereg mintegy félmillió új katonára tart igényt. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnok kedden Kijevben tartott sajtókonferenciáján újfent kifogásolta a toborzóközpontok munkáját.
Egy hete a katonai vezető bírálta Zelenszkij azon döntését, amellyel a nyáron menesztette a regionális toborzóközpontok vezetőit egy korrupcióellenes kampány keretében.
Az utóbbi hetekben számos felháborodott bejegyzés volt a közösségi médiában arról, hogy ukrán toborzótisztek egyebek között edzőtermekben, illetve üdülőkben is behívóparancsokat osztogattak a hadköteleseknek.
A Foreign Policy szerint Putyin hadigépezete megbénult
A Foreign Policy amerikai külpolitikai lap arról ír, hogy több mint ezer vállalat kivonulása és a szankciók megbénították „Putyin hadigépezetét”.
A lap lényegében a valósággal, pardon, a Wall Street Journal cikkével szemben foglal állást, akik azt írták, hogy az orosz elnök volt az év egyik legnagyobb nyertese.
A Wall Street Journal hozzátette: a több mint 1000 vállalat kivonulása Oroszországból visszafelé sült el, hiszen Putyint és cimboráit gazdagította. Mindemellett a WSJ levette az ukrán háborút a címoldaláról.
A Foreign Policy először vázol egy aránylag reális képet:
a katonai helyzet a csatatéren patthelyzetnek tűnik, a nyugati politikai támogatás megingott, a közel-keleti háború elvonja az erőforrásokat és a figyelmet. Mindezek után azonban kifejtik: a gazdasági adatok azt mutatják, hogy az orosz gazdaság hatalmas árat fizetett a háborúért.
Felsorolják, miért: mert nagyjából egy millió ember hagyta el Oroszországot, mert „a becslések szerint Oroszország a teljes ipari és szellemi munkaerejének a 10 százalékát elveszítette”, mert rekordösszegű magántőkét vontak ki Oroszországból, mert a nyugati technológia és know-how elvesztése olyan kulcsfontosságú iparágakban következett be, mint a technológia és az energiatermelés, mert az Oroszországba irányuló közvetlen külföldi befektetések majdnem teljesen leálltak, mert a rubel meggyengült, mert
az orosz vállalkozásoknak nincsenek alternatív finanszírozási forrásai, nincsenek nyugati befektetők, és így tovább.
A Foreign Policy szerint nincs vita: a több mint ezer globális vállalat példátlan, történelmi méretű kivonulása és a szankciók segítettek megbénítani „Putyin hadigépezetét”. Halkan teszi hozzá a cikket idéző Mandiner: ez a „megbénult hadigépezet” az ukrán propagandát leszámítva a legtöbb mértékadó portál szerint nyerésre áll a háborúban, átfogó nyári támadást és a háború lezárását tervezi.
Ukrán rakétatámadás érte a Krímet, áldozatok és károk is vannak
Ukrajna hétfő éjjel rakétatámadást intézett orosz célpontok ellen a Krím félszigeten, egy ember meghalt, egy orosz partraszállító hajóban jelentős károk keletkeztek – közölte az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő.
Az orosz minisztérium szerint - amelynek közleményét az Interfax orosz hírügynökség idézte - a rakétákkal Feodoszija kikötővárosban vettek célba orosz célpontokat, köztük a Novocserkaszk hajót, amelyben komoly károkat okoztak.
Az Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím orosz kormányzója, Szergej Akszjonov közlése szerint a halálos áldozat mellett a támadásnak két sebesültje is van. A rakéták tüzet okoztak a kikötőben, és több lakóházat ki kellett üríteni - tette hozzá. A közel 70 ezres városban a vonatközlekedést átmenetileg leállították, a közúti közlekedést részlegesen elterelték.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegram közösségi felületen megerősítette, hogy a légierő hajtotta végre a finomhangolású támadást, és azt írta: „az orosz flotta egyre kisebb lesz.”
A légierő hivatalos közleménye szerint az orosz hajó teljesen megsemmisült a támadásban. Hozzátették, hogy tudomásuk szerint a hajó iráni Sahid katonai drónokat is szállított.
Az első decemberi karácsony Ukrajnában
Az idei volt az első karácsony Ukrajnában, melyet az ortodox hagyományokkal ellentétben december 25-én ünnepeltek – írja a Magyar Nemzet.
Az eddigi gyakorlattal való szakításról szóló törvényt júliusban írta alá Volodimir Zelenszij ukrán elnök, a döntést az Oroszországtól való függetlenedéssel, az orosz tradíciókkal való szakítással magyarázták.
Ukrajna lakosságának túlnyomó része ortodox keresztény, az orosz–ukrán háború kirobbanásáig két nagy egyház között oszlottak meg a hívők: az Ukrán Ortodox Egyház, amely sosem ismerte el a moszkvai pátriárka fennhatóságát, valamint a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyháza, amely bár 2022. február 24-e után bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatot Oroszországgal, továbbra is ugyanazt a liturgikus naptárat követik, mint az oroszok, és január 7-én tartják a karácsonyt.
Ez utóbbit a háború kitörése óta politikai üldöztetés áldozatává vált, az Ukrán Biztonsági Szolgálat több razziát is tartott a különböző egyházközségekben.
Nemcsak a világi dolgokat illetően, hanem a vallási hagyományok terén is előre kell mennünk és le kell győznünk a birodalmi maradványokat
– fogalmazott az egyik ünneplő ukrán katona a Time magazinnak. Oksana Povjakel, a karácsonyi ünnepségeknek helyt adó kijevi múzeum igazgatója szerint a december 25-i ünneplés az „önazonosítás újabb fontos tényezője”.
Ezzel elhatároljuk magunkat szomszédunktól, aki jelenleg megpróbálja elpusztítani államunkat, megöli embereinket, lerombolja otthonainkat és felégeti földjeinket
– utalt Oroszországra.
Nyáron indulhat a nagy orosz offenzíva
A Mandiner szúrta ki, hogy az oboz.ua arról ír, hogy Mihajlo Zsirohov ukrán katonai szakértő egy interjúban elmondta, Oroszország 2024-ben tovább folytatja a támadó hadműveleteket Ukrajnában, Vlagyimir Putyin tavaszi újraválasztása után pedig új mozgósítási hullám indul majd és felduzzasztják az (amúgy sem kicsi) orosz hadsereget.
Teljesen egyértelmű, hogy az oroszok támadó hadműveleteket készítenek elő a nyárra
– hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette:
Erről nyugati elemzők is beszélnek.
A Bild anyaga már felvázolja Oroszország terveit Harkiv, Dnyipro városának elfoglalására és Ukrajna felosztására a Dnyeper folyó mentén. Néhány brit katonai szakértő is nagyjából ugyanezt jósolja.”
Hozzáteszik: az orosz elnökválasztásra 2024. március 17-én kerül sor.
ORFK: csaknem hatezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán-magyar határszakaszon 2958-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 2856-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség tizenöt embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a rendőrség közleményében.
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút – frissül
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
