2023.11.10. 16:51
Cseh Tamás Zoltán: Brüsszel a kezdetektől nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét
A magyar energiapolitika az utóbbi években arra törekedett, hogy megteremtse hazánk szuverén ellátásbiztonságát, és a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – nyilatkozta , az Alapjogokért Központ energiapolitika tanácsadója.
Forrás: Alapjogokért Központ Facebook oldala
Az Európai Bizottság ismét azt javasolja, hogy a rezsicsökkentés ma ismert magyar rendszerét szüntessék meg. Milyen hosszú távú veszélyei lehetnek ennek a javaslatnak?
Úgy tűnik, hogy amit az Európai Bizottság jogi úton 2013 és 2020 között kötelezettségszegési eljárásokkal nem tudott elérni, azt most, a ténylegesen nehéz, háborús gazdasági körülményeket kihasználva pénzügyi úton kívánja a magyar szabályozásra ráerőltetni.
Az uniós országspecifikus ajánlások között ugyanis az szerepel, hogy a magyar kormány 2023 végéig az összes hatályban lévő energiatámogatást szüntesse meg, ellenkező esetben a bizottság 2024 tavaszán – vagyis az európai parlamenti választások előtt pár hónappal – javasolhatja a tanácsnak, hogy Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás induljon, amely alkalmas a Magyarországnak járó finanszírozási források további felfüggesztésére.
Mi az alapvető oka, hogy az Európai Bizottság támadja ezt az intézkedést?
Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis
szálka Brüsszel szemében.
A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energia-realitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá. Így volt ez 2013-ban, a rezsicsökkentés első szakaszában, és így van ez a 2022-től életbe lépett rezsicsökkentési rendszer második szakaszában is.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
