2023.07.07. 06:12
Szlovák elnök: Ukrajnának világos jövőképet kell kapnia NATO-tagságát illetően
499. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Zuzana Caputova szlovák államfõ és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a pozsonyi elnöki palotában 2023. július 7-én
Fotó: Jaroslav Novak
Az Egyesült Államok kazettás lőszert is küld Ukrajnának az újabb támogatási csomagban
Az Egyesült Államok újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába - közölte pénteken az amerikai külügyminisztérium; a csomag ENSZ-egyeményben tiltott kazettás lőszereket is tartalmaz.
A külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lőszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci járműveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó "rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelőzően nem küldött Ukrajna számára". A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lőszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségeseivel és partnereivel. Jake Sullivan azzal érvelt, hogy miközben Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, addig az ukrán erők, az ország területének védelmében használják majd, és "minimalizálják" a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.
Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.
Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás lőszerek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions - CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több, mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között nem szerepel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
Megérkezett Törökországba Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Törökországba érkezett, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyaljon, miután a nap folyamán találkozott a szlovák miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel - írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Murat Cetin Muhurdar / Forrás: MTI/EPA
Mozgalmas napot zárunk Törökországban – írta Telegram-csatornáján az ukrán államfő, aki megjegyezte a bejegyzésében, hogy a békeformuláról, a NATO-csúcstalálkozóról, a biztonsági garanciákról és a gabonakezdeményezésről is egyeztetni kíván a török kollégájával. De Ukrajna helyreállítása és különböző védelmi szerződések is napirendre kerülnek.
Szlovák elnök: Ukrajnának világos jövőképet kell kapnia NATO-tagságát illetően
Reményét fejezte ki Zuzana Caputová szlovák államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel pénteken Pozsonyban folytatott megbeszélése után, hogy a jövő heti NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagállamai határozottabb álláspontot fogalmaznak meg Ukrajna csatlakozási kérelmével kapcsolatban.
Zelenszkij a litván fővárosban július 11-én kezdődő kétnapos NATO-csúcs előtt, az észak-atlanti szövetség több tagállamát érintő körútja harmadik állomására érkezett Pozsonyba, hogy markánsabb támogatást nyerjen Ukrajna csatlakozási törekvéséhez.
Remélem és hiszem, hogy a NATO-csúcson jövőképet fogunk adni Ukrajnának leendő tagságával kapcsolatban, természetesen a feltételek teljesülése esetén, köztük a legfontosabbal, ami a háború, a katonai agresszió lezárása Ukrajnában
- mondta Caputová az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Fotó: Jakub Gavlak / Forrás: MTI/EPA
A szlovák államfő kijelentette: nem az a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a védelmi szövetséghez, hanem az, hogy mikor. Hasonlóképpen utalt Ukrajna európai uniós csatlakozására is. Emellett bejelentett egy, a két ország közötti, a lőszergyártást és egy új típusú tarack kifejlesztését érintő együttműködést is.
Zelenszkij újságíróknak elismerte, hogy amíg országa háborúban áll, valószínűtlen Ukrajna felvétele a NATO-ba, de a tagsággal kapcsolatban a korábbinál egyértelműbb ütemterv felvázolását sürgette a szövetségtől. Az ukrán elnök megköszönte Szlovákiának a háború kezdete óta Ukrajna iránt tanúsított szolidaritását és segítségét.
A pénteki államfői találkozó idején tartott sajtótájékoztatóján Robert Fico volt miniszterelnök, a pozsonyi törvényhozás jelenleg legerősebb ellenzéki pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) vezetője úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna NATO-tagsága ellentétes lenne Szlovákia nemzeti érdekeivel. Fico szerint Ukrajnának keletről és nyugatról is biztonsági garanciákat kell kapnia, valamint független és szuverén országként ütközőállam szerepét kellene betöltenie a NATO és Oroszország között.
A litván, a lett és a lengyel elnök aggodalmát fejezte ki a fehérorosz helyzet miatt a NATO-nak írt levélben
A litván, a lett és a lengyel elnök pénteken a NATO-nak küldött közös levelében aggodalmát fejezte ki a Fehéroroszországban kialakult helyzet miatt.
Mint írták: Fehéroroszország és Oroszország együttműködése veszélyezteti a régió és az egész euroatlanti térség biztonságát.
Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Andrzej Duda lengyel elnök a jövő heti vilniusi NATO-csúcs előtt szólította fel a tagországokat "szolidaritásra és egységre" a helyzetből adódó fenyegetések elhárítására.
A három elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy fehérorosz területeket és erőforrásokat használ fel az Ukrajna elleni "törvénytelen és szörnyű háborújában".
Mint írták, a két ország között szoros a katonai együttműködés. Ennek legutóbbi példája - amit csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is megerősített -, hogy Moszkva már taktikai atomfegyvereket is állomásoztat Fehéroroszországban.
A levélben annak veszélyeire is felhívták a figyelmet, hogy a meghiúsult lázadás után a Wagner-zsoldosokat és vezetőjüket, Jevgenyij Prigozsint is Fehéroroszország fogadja be. A három elnök szerint ez veszélyezteti a fehérorosz politikai stabilitást, ami miatt a minkszi vezetés elveszítheti a hagyományos és nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést.
Az államfők szerint a Wagner-csoport érkezése arra ösztönözheti a fehérorosz vezetést, hogy Európai Unió külső határaihoz még több harmadik országból érkező migránst szállítson szervezett formában, és ezzel gyakoroljon nyomást a Nyugatra.
Az EP-képviselő szerint csak moszkvai feltételekkel lehet béke
Hervé Juvin francia politikus, európai parlamenti képviselő egy videóban arról beszélt, hogy az európai közösségen belül zűrzavar alakult ki Ukrajna kapcsán, mert egyes országok támogatják a felfegyverzését, mások pedig elutasítják. Az Európai Parlament biztonsági és védelmi bizottságának tagja úgy véli:
Mindazt, amiről azt hittük, hogy a béke politikája lesz Ukrajnában, elhagyták és elárulták. A valóságban Európa most hozzájárul a demográfiai öngyilkossághoz. Emberek tízezrei halnak meg, főként ukránok, és több millióan hagyják el az országukat, akik közül sokan soha nem térnek vissza.
Mint Juvin megjegyezte, a béke Ukrajnában még mindig lehetséges, de ehhez a Nyugatnak el kell fogadnia Oroszország követeléseit, amelyek közvetlenül érintik nemzetbiztonságát.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható
Ötven ukrán hadifogoly térhetett haza
Negyvenöt katona, két civil, valamint két gyermek tért haza orosz fogságból. Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője ezt július hatodikán jelentette be – írta a Magyar Nemzet a Kárpáthír információi alapján.
Az ukrán fegyveres erők, a nemzeti gárda és a határőrség katonái tértek vissza a fogságból. Köztük van két tiszt, negyvenegy közlegény és őrmester, az Azovstal civil alkalmazottja és egy területvédelmis Herszonból.
Stoltenberg: el kell érni, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, Ukrajna pedig győzedelmeskedjen
A NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozója alkalmat ad a tagállamok azon szándékának megerősítésére, hogy közelebb hozzák Ukrajnát a szövetséghez – jelentette ki a szövetség főtitkára pénteken Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a csúcstalálkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Oroszország azon céljával ellentétben, hogy a háborúval megossza a szövetséget, a csúcsértekezlet legfőbb üzenete az, hogy a tagországok egysége erősebb, mint valaha, és megingathatatlan az Ukrajnának nyújtott támogatása.
Csúcstalálkozónk egyértelmű üzenetet fog közvetíteni: a NATO egységes, Oroszország agressziója pedig nem kifizetődő
– fogalmazott.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI
Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón tervet készítenek arról, miként tudják támogatni Kijevet a NATO-tagsághoz szükséges célok elérésében. Programot állítanak majd össze Ukrajna légvédelmének megerősítésére, és ütemtervet készítenek arra vonatkozóan, hogy az ország katonai képességei mihamarabb elérjék a tagsághoz szükséges követelményi szintet.
El kell érni, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, Ukrajna pedig győzedelmeskedjen
– fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette:
ehhez az ország további támogatására van szükség, beleértve a politikai, pénzügyi és a katonai támogatást is annak érdekében, hogy területeinek visszaszerzésével Kijev a legkedvezőbb feltételekkel ülhessen majd a béketárgyalások asztalához.
Közölte továbbá, a csúcsértekezleten a tagállami vezetők regionális tervek meghatározásával megerősítik majd a szövetség védelmi és elrettentő képességét Észak-Európától, a NATO keleti szárnyán keresztül egészen a Földközi-tenger térségéig. Meghatározzák majd a katonai képességek fokozásának menetrendjét is, különös figyelemmel a katonai eszközök gyártására, valamint a védelmi kiadások növelésének minimális mértékének meghatározásával.
A NATO emellett meg fogja erősíteni és bővíteni fogja globális együttműködéseit, mivel – mint kiemelte – a megváltozott globális biztonsági kihívások kezelése globális összefogást igényel.
A szövetség bővítésével kapcsolatban Stoltenberg azt mondta:
mihamarabb ratifikálni kell Svédország NATO-csatlakozását.
Közölte: Törökország szerint még mindig "hiányosságok mutatkoznak" Svédország vállalásinak megvalósításában, hogy eleget tehessen a skandináv ország csatlakozási kérelmének. A főtitkár megismételte korábbi bejelentését, mely szerint a csúcstalálkozót megelőzően hétfőn megbeszélésre hívja a török és svéd vezetőket.
A svéd csatlakozással a világ legerősebb védelmi szövetségeként a NATO megerősíti és szavatolja a transzatlanti biztonságot – tette hozzá Stoltenberg.
Oroszország a polgárháború szélén táncol az ukrán hírszerzés szerint
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt állítja, hogy elemeznek egy, az orosz belügyminisztérium megbízásából készített tanulmányt. Ez az írás az orosz közvélemény hozzáállását vizsgálta a Wagner-lázadás idején – írta meg a Mandiner a The Times cikke alapján.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt állítja, hogy Jevgenyij Prigozsin az ország 46 régiójából 17-ben rendelkezik jelentős támogatottsággal.
Vlagyimir Putyint pedig alig 21 régió támogatja teljesen. A maradék régiókban mindkét személy hasonló támogatottságot élvez.
Már több mint 4 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől május végéig 4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a háború sújtotta országból menekülteknek Németország biztosította a legtöbb (1 111 590) ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németeket Lengyelország (991 375; 25 százalék), majd Csehország (340 090; 8 százalék) követte.
A május végi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal, azaz mintegy 57 300-zal növekedett az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (32,3), Észtországban (26,4), Lengyelországban (26,3), Litvániában (24,9) Bulgáriában (23,1) és Lettországban (22,5) volt a legmagasabb, uniós szinten ez az adat 9.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,6 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18,8 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderül továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 31 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Megérkezett Törökországba Zelenszkij
Isztambulba utazott pénteken Volodimir Zelenszkij, miután a napokban Bulgáriában és Csehországban is járt Ukrajna NATO-csatlakozásában bízva. Az ukrán elnök a török államfővel, Recep Tayyip Erdogannal is megbeszélést folytat a nap folyamán-írja a Magyar Nemzet.
Ankara támogatásának elnyerése kulcsfontosságú lenne Ukrajnának az euroatlanti integrációját illetően. Törökország az egyetlen ország, amely eddig diplomáciai sikert ért el a háborús felek közti közvetítésben, segítségével valósult meg az Oroszország és Ukrajna közötti fekete-tengeri gabonamegállapodás.
A gabonaexport ugyanakkor továbbra is napirendi pont a tárgyalásokon, mivel július 17-én lejár a korábbi egyezség.
Az ukrán elnök Erdogantól is zöld jelzést vár továbbá Ukrajna NATO-felvételére nézve, még a védelmi szövetség július 11–12-i vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően.
Csehország további fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának
Az ország katonai támadó helikoptereket, valamint több százezer lőszert szállít Ukrajnának, és segítséget nyújt az ukrán pilóták kiképzésében is– jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő sajtóértekezleten Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Zelenszkij csütörtök este – előzőleg be nem jelentett – kétnapos látogatásra érkezett Szófiából Prágába. Megérkezése után Petr Pavel cseh államfővel tárgyalt, majd a két politikus sajtótájékoztatót tartott.
Petr Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is kiáll az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna mellett, és részt kíván venni Ukrajna újjáépítésében is. A gazdasági kapcsolatok erősítése céljából a jövő héten mintegy harminctagú cseh vállalkozói küldöttség utazik Kijevbe.
A tervezett együttműködést a sajtóértekezlet előtt aláírt cseh-ukrán emlékeztető rögzíti.
Már konkrét projektekről van szó
– jegyezte meg ezzel összefüggésben az ukrán államfő.
Volodimir Zelenszkij ismételten köszönetet mondott a cseh államnak, hogy kiáll Ukrajna mellett, és több százezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket.
A cseh segítség a nagy európai államok segítségéhez mérhető
– mutatott rá az ukrán elnök.
Fotó: Petr David Josek / Forrás: MTI
Petr Fiala kifejezte reményét, hogy az ukrán elnök személyesen is részt tud venni a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ami Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát illeti, Kijev számolhat Prága támogatásával.
Arra számítok, hogy a szövetség minden tagja támogatni fogja Ukrajna igyekezetét a NATO-tagságra. Csehországgal biztosan számolhat
– szögezte le a cseh kormányfő újságírók előtt.
Volodimir Zelenszkij kétnapos csehországi látogatása végén találkozik még Milos Vystrcilla, a szenátus, valamint Markéta Pekarová Adamovával, a képviselőház elnökével is, majd elutazik Isztambulba.
Dróntörmelék zuhant egy autópályára Dnyipropetrovszkban, egy ember meghalt
A régió kormányzója szerint dróntörmelék zuhant egy autópályára Dnyipropetrovszk megyében, és egy autóban utazó két férfi meghalt. Egy másik drón eltalált egy vállalkozást a Krivij Rih kerületben, és 100 négyzetméteres területen tüzet okozott - közölte Serhii Lysak a Telegramon.
Zelenszkij ma Törökországba megy
Az ukrán elnök Törökországba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson a megingott fekete-tengeri gabonamegállapodásról – jelentette az Anadolu török hírügynökség. Volodimir Zelenszkij találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy megvitassák a két ország közötti kapcsolatokat, a háború legújabb fejleményeit és a 10 nap múlva lejáró gabonaszerződést.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
A török- és ENSZ-segédlettel létrejött megállapodásban Moszkva garantálta az ukrán kikötőkbe érkező és onnan induló hajók biztonságát a Fekete-tenger orosz ellenőrzése alatt álló vizein.
Oroszország folyamatosan hangoztatta, hogy nem lát okot arra, hogy meghosszabbítsa a megállapodást a közelgő határidőn túl, mivel azt állítja, hogy a megállapodás egyes elemei a saját gabonaexportjára vonatkozóan nem teljesültek.
Az ENSZ közölte, hogy fontolóra veszi egy kereskedelmi képviselő Moszkvába küldését, hogy kitörjön a tárgyalások zsákutcájából, és rávegye Oroszországot a megállapodás negyedszerre történő meghosszabbítására.
Nem tart az erőmű elleni merénylettől az ukrán kémfőnök
Ukrajna katonai kémfőnöke szerint a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadás veszélye csökkenőben van. A titkosszolgálat vezetője, Kirilo Budanov arra figyelmeztetett, hogy a veszély könnyen visszatérhet, amíg a létesítmény a moszkvai erők megszállása alatt van.
Fotó: Andre Luis Alves / Forrás: Anadolu Agency via AFP
Azonosítatlan dolgok jelentek meg a zaporizzsjai atomerőmű tetején
Két új műholdfelvételen azonosítatlan fehér alakzatok láthatók a zaporizzsjai atomerőmű 4-es reaktorának tetején.
A Planet Labs műholdfelvételeket készítő cég legutóbbi képei július 5-én készültek – egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az oroszok valószínűleg robbanóanyagokat helyeztek el az üzemben.
Csak a műholdfelvételek alapján nem lehet megerősíteni, hogy mik az alakzatok.
Az erőműben járt Putyin bizalmi embere
Szergej Kirijenko, a Putyin-kormányzat kabinetfőnök-helyettese július 6-án ellátogatott a Zaporizzsja Atomerőmű oroszok által megszállt telephelyére – közölte az erőmű sajtószolgálata. Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megszállt területének kormányzója csatlakozott Kirijenkóhoz az üzemben tett látogatásán. A két tisztviselő Enerhodar város létesítményeit is meglátogatta.
Az erőmű sajtószolgálata szerint azt ellenőrizték, hogy az üzemben a műveletek normálisan haladnak-e, és nem sérültek-e a biztonsági előírások.
Moszkva állítása szerint az ukrán hadsereg valamilyen csapást tervez az erőműre. Az ukránok azt állítják, hogy az oroszok robbanószert helyeztek el a reaktorépületek tetején.
A Fekete-tengerről indultak a halálos rakéták
A lvivi becsapódások után Telegramon az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy a Fekete-tengerről indított 10 orosz Kalibr cirkálórakétából hetet lelőttek. A jelentés szerint a rakéták kezdetben észak felé tartottak, de aztán "hirtelen irányt változtattak" nyugat felé, és így találták el Lvivet.
Már hét halottja van a lvivi rakétacsapásnak
Ötre nőtt a nyugat-ukrajnai Lviv várost érő orosz rakétacsapás áldozatainak a száma - közölte a régió kormányzója. A legfiatalabb halott 21, a legidősebb 95 éves nő volt. További 36 ember megsebesült, 14-en kerültek kórházba. Még nem sikerült valamennyi romot átkutatni, így további sérültek vagy áldozatok kerülhetnek elő. A támadásban egy lakótömb 60 lakása és 50 autó rongálódott meg, további 35 épületben keletkeztek károk.
Fotó: Mikola Tisz / Forrás: MTI/EPA
Az orosz állami televízió szerint a rakéták egy védelmi akadémiát találtak el, de állításukat bizonyítékokkal nem támasztották alá.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. július 6-án az ukrán-magyar határszakaszon 7313 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6713 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 111 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az Egyesült Államok kazettás lőszert küldhet Ukrajnába
Az Associated Press információi szerint az Egyesült Államok kazettás lőszert küldhet Ukrajnának. A lépést várhatóan ma jelentik be. Az új katonai csomag részeként a Pentagon több ezer ilyen lőszert küld majd.
A kazettás lőszerek gyakran bombák, amelyek további kisebb robbanóanyagokat bocsátanak ki.
Az AP szerint aggodalomra ad okot, hogy a fegyverek polgári áldozatokat is okozhatnak. A Pentagon állítólag csökkentett "dúdráta"-val küld lőszert, hogy csökkentse a fel nem robbant töltények számát.
A Fehér Ház szóvivője egyelőre annyit mondott, hogy "aktív mérlegelés alatt van" a kazettás lőszerek szállítása.
A Human Rights Watch csütörtöki jelentésében épp arra sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy hagyjanak fel a kazettás bombák használatával, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne szállítson ilyen fegyvereket.
Elképesztő dolgokat találtak Prigozsin kastélyában
Az orosz biztonsági szolgálatok lerohanták Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport főnökének szentpétervári palotáját. Az FSZB azt állítja, hogy fegyvereket, lőszert, aranyrudakat, kitömött aligátort és egy parókákkal teli szekrényt talált azon a fényűző rezidencián, amelyet a zsoldosvezér kénytelen volt elhagyni a múlt hónapi puccskísérlet után.
A Kreml-barát lap, az Izvesztyija képeket és videót közölt a razziáról, amelyen nyilvánvalóan hamis útlevelek és egy bekeretezett fénykép is előkerült, amelyen állítólag Prigozsin ellenségeinek levágott fejei láthatók.
A videót IDE KATTINTVA nézheti meg.
Biden nem hagyott jóvá titkos béketárgyalásokat
Joe Biden nem hagyta jóvá a titkos találkozókat nemzetbiztonsági tisztviselők és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között – közölte az amerikai kormányszóvivő.
Az NBC News arról számolt be, hogy volt amerikai biztonsági tisztviselők egy csoportja számos prominens orosszal tárgyalt, többek között az Ukrajnával kötendő lehetséges békemegállapodásról. A színfalak mögött zajló back-channel diplomácia magas szintű példájaként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter több órán át találkozott a csoport tagjaival áprilisban New Yorkban – mondta el négy korábbi és két jelenlegi tisztviselő az NBC News-nak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője ezt válaszolta: "A Biden-kormányzat nem hagyta jóvá ezeket a megbeszéléseket".
Ukrán válság
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
