Ukrán válság

2023.07.03. 06:08

Új taktikát vetettek be a harctéren az orosz egységek

495. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Egy felderítő csoport katonája a drónkezelő egységével gyakorol Konsztantyinovka térségében

Forrás: Anadolu Agency via AFP

Fotó: Narciso Contreras

Lengyelország legalább az év végéig még megtartaná a német Patriot légvédelmi rakétarendszereket

Lengyelország legalább az év végéig még megtartaná a Németország által kölcsönadott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket - jelentette ki hétfőn a lengyel védelmi miniszter.

Mariusz Blaszczak német hivatali partnerével tartott megbeszélést a nap folyamán a délkelet-lengyelországi Zamoscban, ahová Boris Pistorius látogatásra érkezett az ott állomásozó német kontingenshez.

Blaszczak hangsúlyozta, hogy a légvédelmi rakétákra szükség van az Ukrajnának szánt, Lengyelországon áthaladó szállítmányok védelmére.

Pistorius ugyanakkor gyorsabb előrelépést sürgetett az Ukrajnának átadott német Leopard típusú páncélosok javítását szolgáló, lengyelországi javítóüzem létrehozása ügyében. Annak ellenére, hogy az ipari együttműködés egyes kérdései bonyolultak, tíz napon belül megoldásokat kell találni ezekre, "hogy tudjuk, hogyan tervezzük a továbbiakat" - hangsúlyozta a német politikus.

"Világosnak kell lennie: a karbantartás lényegi elemét képezi Ukrajna tartós támogatásának, ahogy a lőszerszállítás is" - tette hozzá.

A gliwicei javítóüzem létrehozásában a két miniszter már áprilisban megállapodott, azóta azonban nem történt előrelépés az ügyben.

Megjavították az ukrán támadásban megrongálódott csongari hidat

Megjavították a másfél hete ukrán rakétacsapásban megrongálódott csongari hidat, amely Herszon megyét köti össze a Krím félszigettel - közölte hétfőn Andrej Alekszejenko, a regionális orosz kormányzat vezetője.

"A legrövidebb és legkényelmesebb közlekedési folyosó" ismét működik - közölte Alekszejenko Telegram-oldalán.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz ellenőrzésű részének vezetője később egy videót is közzétett, amelyen a hídon keresztül zajló közúti forgalom látható.

Június 22-én a Szivas tavon átívelő két hidat ukrán rakétatalálatok érték. A helyi hatóságok akkor arra számítottak, hogy hetekig is eltarthat a csongari híd helyreállítása. A Herszon és Zaporizzsja megyék orosz megszállás alatt lévő területei, és a Krím közötti forgalmat ezért ideiglenesen át kellett terelni a nyugatabbra található, perekopi földszoroson keresztül.

Ukrajna középtávú segélyezési programokra szólította fel támogatóit

Ukrajna felszólította támogatóit, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan ők is vállaljanak több évre szóló elkötelezettséget a pénzügyi támogatásra.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában kijelentette: "jó jelzés" a G7 csoport (hét vezető ipari hatalom csoportja, amelyben az EU is képviselteti magát) többi tagja számára az EU legújabb, négy évre szóló pénzügyi ígérete.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós (18,7 ezer milliárd forint) segélyt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából, ehhez pedig a tagállamok segítségét kérte.

Az ukrán pénzügyminiszter az interjúban kérdőre vonta az Egyesült Államokat és Ukrajna más támogatóit, hogy mi az ő álláspontjuk, hol van a támogatásuk.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy tavaly nyáron hónapról-hónapra kellett küzdeniük azért, hogy fenn tudják tartani az állam működését Oroszország invázióját követően, de az ország pénzügyei 2023-ban stabilizálódtak. Marcsenko szerint Kijev most hosszabb távú ígéreteket vár támogatóitól Ukrajna gazdaságának élénkítésére és a reformok finanszírozására.

Az ukrán pénzügyi tárca vezetője elismerően nyilatkozott az uniós csomag méretéről és rugalmasságáról, valamint arról, hogy középtávú kötelezettségvállalásról van szó, amely készpénzzel ösztönzi a konkrét reformokat.

"Pénzügyminiszterként megértem, hogy reformokat jó végrehajtani, de szerintem még jobb, ha azokat bizonyos ösztönzőkkel együtt hajtjuk végre" - mondta Marcsenko a lapnak.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a jövőben az EU-nak nagyobb, az Egyesült Államoknak pedig kisebb részt kellene-e vállalnia Ukrajna pénzügyi támogatásából, Marcsenko azt felelte, hogy "még nincs itt az idő ennek a témának a megvitatására". Véleménye szerint az amerikai vezetés tette lehetővé Ukrajna számára, hogy túlélje ez a háborút, ezért úgy gondolja, hogy az a természetes, ha az Egyesült Államok az Európai Unióval egyforma szerepet tölt be.

A G7-tagállamok kormányai egy "adományozói platformot" hoztak létre, hogy megpróbálják összehangolni a segélyezési és a helyreállítási erőfeszítéseiket. Marcsenko azonban kijelentette, hogy mivel Ukrajna elsődleges célja az EU-hoz való csatlakozás, így reméli, hogy az EU legújabb támogatási programja egyfajta "mestertervként" fog szolgálni a többi támogató számára.

"Néha az amerikai kollégáink azt szeretnék, hogy néhány konkrét reformot vegyük fel a prioritásaink listájára. Mi azt szeretnénk, ha előbb az EU-val egyeztetnének" - jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter.

Uniós biztos: az EU elkötelezett az ukrajnai háború során elkövetett bűnök elszámoltatása mellett

Az Európai Unió a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) megnyitásával megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy teljes körűen lehetővé tegye az Oroszország Ukrajna elleni háborúja során elkövetett agresszióért és nemzetközi bűncselekményekért felelősök elszámoltathatóságát - jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja Hágában hétfőn.

Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.

"Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják" - fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.

Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust elnöke közölte: az ügynökség az ukrajnai háború kezdetétől fogva támogatást nyújt az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében kezdett nemzeti nyomozások összehangolásához. Elmondta, hogy az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást fog nyújtani a közös nyomozócsoport munkájához, beleértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését. Ez a munka elengedhetetlen a jövőbeli tárgyalásokra való felkészüléshez - tette hozzá.

Az Eurojust hágai székházában létesített központ célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államaiban.

"Az ICPA kulcsfontosságú lépést jelent azon közös erőfeszítéseinkben, hogy minden szinten véget vessünk a büntetlenségnek" - fogalmazott az Eurojust elnöke.

Karim Khan, az ICC főügyésze a megnyitón kijelentette, hogy a központ létrehozása megnyitja az utat az ukrajnai háború során elkövetett agresszió elszámoltathatósága előtt. "Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy erősítsük a nemzeti hatóságokkal az elmúlt évben a közös nyomozócsoporton keresztül kialakított együttműködés alapjait" - tette hozzá.

Andrij Kosztin ukrán főügyész megjegyezte: a központ működésének hivatalos megkezdése egyértelműen mutatja, hogy a világ egységes és megingathatatlan abban, hogy az "orosz rezsimet felelősségre vonják minden bűnéért". Sajnosnak nevezte, hogy a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás felépítésében "lyukak tátonganak" az agressziós bűncselekmények elszámoltathatósága terén. Az ICPA az egyik építőköve lesz az agresszió tilalma megerősítésének, kiegészítve és megerősítve az igazságszolgáltatás nemzetközi architektúráját - tette hozzá.

Kenneth A. Polite amerikai főügyészhelyettes azt mondta, az Egyesült Államok és igazságügyi minisztériuma büszke arra, hogy európai partnereivel részt vehet a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ létrehozásában. Az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy a nyomozócsoport korlátlanul hozzáférhessen ahhoz a jelentős szakértelemhez és erőforráshoz, melyet az amerikai igazságügyi minisztérium összegyűjtött az orosz agresszió kezdete óta - hangsúlyozta.

Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot (JIT), hogy felderítse az Ukrajnában 2022. február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. Később Észtország, Lettország és Szlovákia, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A munkáját hétfőn megkezdő központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.

Az ICPA ügyészei az Eurojustnál helyezkedhetnek el, lehetővé téve munkájuk szoros összehangolását a közös ügyészi stratégiával.

A közös nyomozócsoport várhatóan önálló irodát nyit Kijevben a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

Az Eurojust az év elején hozta létre az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) a fegyveres konfliktusok során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

FSZB: orosz biztonságiak meghiúsítottak egy merényletet az elcsatolt Krím vezetője ellen

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy meghiúsított egy merényletkísérletet az Ukrajnától elcsatolt Krím Moszkva által beiktatott vezetője ellen, és azzal vádolta meg Kijevet, hogy pokolgépet akartak elhelyezni az elöljáró autójában.

"Meghiúsult a Szergej Akszjonov krími vezető elleni, az ukrán különleges szolgálatok által szervezett merényletkísérlet" - számolt be az FSZB, amelyet orosz hírügynökségek idéztek.

A hatóságok egy 1988-as születésű orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akit azzal vádolnak, hogy "az ukrán titkosszolgálat tisztjei szervezték be" - tette hozzá az FSZB, amely szerint a férfit "Ukrajnában felforgató hírszerzésre, egyebek között robbanóanyagok használatára képeztek ki".

"A merénylőnek nem volt ideje arra, hogy végrehajtsa bűnös szándékát, mivel azt követően őrizetbe vették, hogy egy rejtekhelyről magához vett egy robbanószerkezetet" - derült ki az FSZB közleményéből.

"Különleges szolgálataink egyértelműen és hatékonyan dolgoznak. Meggyőződésem, hogy a bűncselekmény felbujtóit megtalálják és megbüntetik" - írta Akszjonov a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, külön megköszönve az FSZB-nek, hogy "megakadályozták a merényletkísérletet".

A Krímet Oroszország még 2014 márciusában csatolta el, Kijev és a Nyugat elítélte az annexióról tartott szavazást. A félsziget fontos logisztikai bázisként szolgál a Dél-Ukrajnában harcoló orosz erők számára.

Belehalt sérüléseibe Viktoria Amelina ukrán írónő

Belehalt súlyos koponyasérüléseibe Viktoria Amelina ukrán írónő, a kramatorszki pizzéria elleni keddi orosz rakétatámadás sebesültjeinek egyike.

A 37 éves írónő, aktivista, aki többszörös koponyaalapi törést szenvedett, szombaton hunyt el egy dnyiprói kórházban - közölte a PEN Ukrajna írószervezet.

Amelina halálával 13-ra emelkedett a kramatorszki Ria Pizza étterem elleni légicsapás halottjainak száma. A sebesültek száma meghaladja a hatvanat.

Viktoria Amelina három kolumbiai személyiség - Héctor Abad nemzetközi hírű író, a Mind semmibe veszünk című kultikus regény szerzője, Sergio Jaramillo politikus, a FARC marxista gerillaszervezettel 2016-ban kötött békemegállapodás egyik főtárgyalója és Catalina Gómez újságíró, több spanyol nyelvű hírszolgáltató ukrajnai tudósítója - társaságában vacsorázott a katonák, önkéntesek és újságírók körében népszerű pizzériában, amikor az pusztító rakétatalálatot kapott.

A lembergi (lvivi) születésű írónő, akinek regényeit több nyelvre lefordították, "munkáját jóval kiterjesztette az irodalmon túlra, dokumentálta a megszállt területeken elkövetett orosz háborús bűnöket" - emelte ki az írószervezet.

A támadásban könnyebben megsebesült a három kolumbiai állampolgár is. Ennek nyomán bírálta első ízben és egyértelműen Oroszország Ukrajna elleni háborúját Gustavo Petro kolumbiai elnök, aki addig a latin-amerikai fősodorhoz igazodva csak általánosságban foglalt állást a "békés megoldás" mellett, és ellenezte a fegyverszállításokat Ukrajnának. A kolumbiai kormány szerint a civil célpont elleni "elfogadhatatlan" támadással Oroszország megsértette a háborús törvényeket. Bogotá diplomáciai jegyzékben is tiltakozott a civileket sújtó bombázás ellen.

Nincs szükség mozgósításra a Wagner magánhadsereg ukrajnai kivonulását követően

Nincs szükség újabb oroszországi mozgósításra a Wagner magánhadsereg ukrajnai kivonulását követően – jelentette ki Andrej Kartapolov orosz parlamenti képviselő, az Állami Duma (alsóház) védelmi bizottságának vezetője hétfőn.

„Nem lesz szükség semmilyen újabb mozgósítási hullámra. (...) Az orosz elnök (Vlagyimir Putyin) világosan, érthetően és konkrétan kijelentette, hogy semmilyen újabb mozgósítás nem lesz, a szerződéses katonák toborzása tervezetten folyik, akárcsak az alakulatok és egységek tervezett kialakítása, ideértve a tartalékosokat és azok kiképzését. Jelenleg és a közeljövőben semmi szükség sincs mozgósításra” – hangsúlyozta Kartapolov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Megjegyezte azt is, hogy ma „sem közép-, sem hosszú távon nem fenyeget a harci képességek csökkenése”.

Ukrajna visszaverte a dróntámadásokat

Ukrajna 17 oroszor drónból 13-at lelőtt. A maradék négy drón, a légierő szerint nem érte el célját.

Újabb területeket foglalt vissza Ukrajna

Az ukrán védelmi minisztérium azt állítja, hogy az elmúlt héten 37,4 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az orosz erők.

Ukrajna keleten komoly ellenállásokba ütközik, délen viszont egyre nagyobb sikereket ért el.

Az orosz egységek új taktikát vetettek be a harctéren

Az orosz védelmi minisztérium ismertette az orosz harckocsik új taktikáját az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ellen, amelyet Krasznij Liman irányában alkalmaztak. Erről a RIA Novosztyi számolt be.

A minisztérium szerint a Központi Katonai Körzet T-90A harckocsijának legénysége irányított rakéták segítségével csapott le egy ellenséges erődítményre. A terepviszonyokat kihasználva az orosz katonák közvetlen lőtávolságban lévő tüzelőállásba mentek át.

A zászlóalj parancsnokhelyettese, Gorynyics hozzátette, hogy az első lövéssel a harckocsizók könnyű páncélozott járműveket találtak el, majd repesz- és nagy robbanóerejű lövedékekkel támadták az AFU állásait.

Megindult Ukrajna ellentámadásának második hulláma

A harci műveletek veteránja, Vaszil Dandykin tartalékos első rangú százados szerint az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) akciói azt mutatják, hogy elindították az ellentámadás második hullámát - jelentette az Izvesztyija.

"Az ellenség már második napja komoly támadásokat folytat. Csak a hétvégén több mint két zászlóaljat vesztett az észak-nyugati zónában. Elmondhatjuk, hogy megkezdődött az ukrán offenzíva második hulláma" - mondta a katonai szakértő.

Dandykin bizakodását fejezte ki, hogy az ukrán fegyveres erők a következő héten harcba küldik tartalékaikat, hangsúlyozva, hogy az orosz hadsereg készen áll erre.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője, Andrij Jermak az ukrán katonák ellentámadásának alacsony ütemét az orosz légierő sikerével magyarázta.

Ukrajna háromezer katonáját vesztett Luhanszknál

Ukrajna az elmúlt héten mintegy háromezer katonát vesztett Luhanszknál - mondta a RIA Novosztyinak Andrej Marocsko katonai szakértő, nyugalmazott alezredes.

"Az elmúlt héten az orosz fegyveres erők több mint 50 ellenséges támadást vertek vissza luhanszk irányában. És mintegy háromezer ukrán harcost és zsoldost semmisítettek meg" - mondta Marocsko.

Ezenkívül 14 szabotázs- és felderítő csoportot vertek vissza - tette hozzá.

Az orosz erők mintegy 75 járművet, 45 különböző páncélozott járművet, tíz harckocsit, köztük külföldi gyártmányúakat, valamint 40 különböző vontatott és önjáró tüzérségi rendszert is megsemmisítettek - mondta.

Több régióban is rakéta és drón támadás volt

Az ukrán légierő orosz dróntámadásokra figyelmeztetett Zsitomir, Cserkaszi, Hmelnickij és Vinnicja megyékben, valamint rakétatámadásokra Zaporizzsja és Odesa megyében július 3-án.

A légierő arról is beszámolt, hogy a Kalibr cirkálórakéták kilövését észlelték a Fekete-tenger felől.

Lengyelország és Németország nem tudott megegyezni

A lengyel és a német kormánynak mindeddig nem sikerült megállapodnia egy lengyelországi karbantartó központ megnyitásáról az Ukrajnának szállított Leopard harckocsik javítására – írja a Der Spiegel. A lap értesülései szerint a német harckocsigyártók politikai indíttatásúnak tartják a projekt körüli vitát, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt ugyanis rendszeresen a német kormány kritikusaként szólal meg.

A projektben két német harckocsigyártó, a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann, lengyel oldalról pedig a PGZ vesz részt. A javítóközpontot két lengyel város, Gliwice és Poznan gyáraiban hozták létre, a javítás költségeit a német kormány állja.

Konsztyantyinivkát ágyúzták az oroszok

Július 2-án este az orosz tüzérség a Donyeck megyei Konsztyantyinivka városát lőtte, két civil megsebesült, állapotuk válságos. A támadás következtében hat lakóépület és egy tanya sérült meg – jelentette a Suspilne televízió.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: az ukrán csapatok előrenyomulnak Zaporizzsja megyében

A Zaporizzsja megyei Bergyanszk és Melitopol városok irányában keserves harcok árán, de fokozatosan nyomulnak előre az ukrán csapatok, eközben viszont az ország keleti részében az orosz erők értek el előrehaladást - közölte Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes vasárnap a Telegramon.

A helyettes tárcavezető szerint az ukrán csapatok a tartalékosokkal megerősített orosz erők intenzív ellenállásával néznek szembe, "de kitartóan és fáradhatatlanul teremtik meg a feltételeket a gyors előrehaladáshoz".   

Beszámolt egyúttal arról is, hogy az orosz erők támadóműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében, Avgyijivka, Liman és Marjinka települések irányába, a Luhanszk megyei Szvatove felé pedig előrehaladást értek el. "Ott most kemény csaták folynak. Az ellenség támadja Bilohorivkát, Szerebrjankát. A helyzet meglehetősen bonyolult" - fűzte hozzá Maljar.   

Hozzátette, hogy 

Bahmut irányában, a déli szárnyon az ukrán csapatok részsikereket értek el, míg az északi szárnyon folytatódnak a harcok. 

"Az ellenség két ejtőernyős rohamezredet telepített oda" - emelte ki a miniszterhelyettes.  

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők vasárnap tizenegy rakétacsapást mértek Ukrajnára, nyolc iráni gyártású Sahid kamikaze drónt vetettek be, valamint negyven légicsapást indítottak és körülbelül harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel. Eközben az ukrán légierő kilenc csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig 22 orosz tüzérségi és két légvédelmi rendszert találtak el lőállásban - tette hozzá a vezérkar.

A Roszatom alkalmazottainak egy része elhagyta Zaporizzsját

Az orosz állami atomenergetikai társaság, a Roszatom mintegy 100 alkalmazottja elhagyta az oroszok által megszállt Enerhodar városában lévő Zaporizzsja atomerőművet – közölte Dmitro Orlov, a város polgármestere, aki szerint a Roszatommal szerződést kötött ukrán munkatársak egy része szintén elhagyta a várost. Orlov szerint jelenleg legfeljebb 6000 üzemi dolgozó lehet a városban, de nem dolgozhatnak az üzemben, hacsak nem írnak alá szerződést a Roszatommal. "A megszálló hatóságok nem engedik, hogy elhagyják a várost" – tette hozzá.

A városban nincsenek menedékhelyek, ahol az emberek elbújhatnának, ha robbanás történne Európa legnagyobb atomerőművében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 22-én kijelentette, hogy titkosszolgálati jelentések alapján Oroszország terrortámadást tervez az erőműben.

A Total és a Shell Oroszországgal üzletel

A TotalEnergies és a Shell megvédték Oroszországgal kapcsolatos tevékenységeiket, miután kritikus jelentések születtek a földgázkereskedelmükről. A Global Witness kampánycsoport szerint két orosz cég mögött a TotalEnergies tavaly a harmadik legnagyobb szereplő volt az orosz cseppfolyósított földgáz piacán, a Shell pedig a negyedik. Mindkét cég azt mondta, hogy továbbra is fennálló szerződéseiket teljesítik annak ellenére, hogy Ukrajna tavalyi megszállása után más területeken kiléptek az orosz partnerségi megállapodásokból.

Lengyel rendőrök a határon

Lengyelország 500 rendőrt küld fehéroroszországi határára – közölte Mariusz Kaminszki lengyel belügyminiszter. Varsó korábban biztonsági szigorítást jelentett be a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenlétével kapcsolatos aggodalmak miatt.

Zelenszkij: az ellenség nem diktálhat a Fekete-tengeren

Volodimir Zelenszkij a Twitteren közzétett videóban tisztelgett a haditengerészetnél szolgálatot teljesítők előtt Odesszában az ukrán haditengerészet napján vasárnap. Az ukrán elnök azt mondta: "Az ellenség semmilyen módon nem fogja diktálni a feltételeket a Fekete-tengeren".

Többen megsebesültek Herszonban

Négy civil megsebesült egy orosz lövöldözésben a déli Herszon városában - közölte az ukrán főügyészség. Az orosz erők a Dnyeper folyó megszállt keleti partjáról lőttek egy lakónegyedet, és a hírek szerint a civil infrastruktúrát is károsították.

A Wagner-csoport egy hónapra felfüggeszti a toborzást

Az orosz Wagner-zsoldoscsoport egy hónapra felfüggesztette a regionális toborzóközpontok munkáját – jelentette a csoport Telegram toborzócsatornája. A felfüggesztés összefügg azzal, hogy a Kreml és a Wagner alapítója, Jevgenyij Prigozsin megállapodását követően a csoport Fehéroroszországba költözik.

A toborzóközpontokkal szemben továbbra is működnek az Ukrajna elleni háborúhoz katonák felvételére használt Wagner call centerek.

A Novaja Gazeta független orosz hírügynökség szerint június 30-án a csoportnak legalább 21 toborzóközpontja volt 20 orosz városban.

Prigozsin letért a sínekről

Egy vezető orosz propagandista azzal vádolta meg Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnököt, hogy "a nagy pénzek miatt letért a sínekről". Dmitrij Kiszelev, az orosz propagandagépezet egyik fő arca vasárnap esti televíziós műsorában beszélt erről, amikor az egy héttel korábbi, rövid ideig tartó lázadásról beszélt.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. július 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 7134 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8185 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 105 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az oroszok visszaverték az ukrán támadásokat

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes azt írta vasárnap a közösségi médiában, hogy "Mindenhol heves harcok dúlnak".

Orosz beszámolók szerint Moszkva erői visszaverték az ukrán támadásokat a Bahmutot körülvevő falvak közelében és a délebbre eső területeken, beleértve a stratégiailag fontos dombtetőn fekvő Vuhledar várost is.

Biden két országot is érint a NATO-csúcs előtt

Joe Biden amerikai elnök Európába utazik egy három országot érintő útra, amelynek célja, hogy az ukrajnai háború folytatása mellett megerősítse a NATO-t Oroszországgal szemben.

Az amerikai elnök útja a jövő hétvégén Londonban kezdődik, ahol a királlyal és Rishi Sunak miniszterelnökkel találkozik, majd látogatást tesz Helsinkiben, mint a NATO legutóbb csatlakozott országának fővárosában. A fő úticél az éves NATO-csúcs lesz, amelyet idén Vilniusban, Litvániában tartanak, ahol az ukrajnai háború és az ország NATO-tagsága lesz a fő téma.

Oroszország törölte a légibemutatót

30 éves története során először törölték Oroszországban a kétévente megrendezésre kerülő MAKS nemzetközi légibemutatót. Az eredeti tervek szerint július 25. és 30. között tartották volna a parádét Moszkva mellett. A törlésnek három oka van: várhatóan sok nemzetközi delegáció visszautasította volna a meghívást, biztonsági aggályok merültek fel Moszkva közelsége miatt, valamint az orosz repülőgépipart nagyon súlyosan érintik a nyugati szankciók, ami jelentősen csökkentené az esemény kereskedelmi vonzerejét.

Ráadásul az orosz légierő parancsnokát, Szergej Szurovikin tábornokot Jevgenyij Prigozsin puccskísérlete óta nem látták.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában