2023.06.12. 08:44
Az Európai Bizottság furcsa szabályozása miatt virágzik a korrupció
Az EU egyik magas rangú tisztségviselője egy luxushotel tulajdonosa lett Balin, de ezt a szabályok értelmében nem kell bejelentenie, ami etikailag komoly kérdéseket vet fel, épp akkor, amikor a régóta ígért etikai testület felállítása ismét napirendre került.
Szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén 2023. június 1-én
Forrás: Anadolu Agency/AFP
Fotó: Dursun Aydemir
Gert Jan Koopmanról, az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselőjéről kiderült, hogy egy luxushotel tulajdonosa Balin, írja a Politico hírportál. Bár Koopman nem szegett szabályt a bejelentés elmulasztásával, éppen ez az, amiért továbbra sem vet jó fényt az uniós intézmények rendszerére akkor, amikor szinte havonta robbannak ki újabb korrupciós botrányok.
A szabályok értelmében minden alkalmazottnak be kell jelentenie „külső tevékenységét”, de egy szálloda tulajdonlása nem tartozik ebbe a kategóriába, pénzügyi helyzetükről, befektetéseikről viszont nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel a tisztségviselők – írja a Magyar Nemzet.
Koopman és családja még 2009-ben vásárolta meg a Munduk Moding Plantation Nature Resort & Spát Balin, amit azóta elismert öko-luxus üdülőhellyé fejlesztettek. A szálloda honlapja és a Politico által megszólaltatott alkalmazott szerint a család és maga Koopman is aktívan részt vesz a vállalkozás irányításában.
A jelenlegi szabályozással sokan elégedetlenek, Nick Aiossa, a Transparency International brüsszeli igazgatóhelyettese egyenesen „romlott rendszernek” nevezte azt.
A hatályos szabály kimondja, hogy csak olyan tevékenységeket kell „külső tevékenységnek” tekinteni, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a munkavállaló munkahelyi teljesítményét.
Honnan tudhatnák, hogy van-e összeférhetetlenség, ha nem is tudnak az érdekeltségről?
− teszi fel a kérdést Aiossa.
Az Európai Bizottság szabályzata előírja, hogy a bizottság alkalmazottai nem kereshetnek évi 10 000 eurónál többet „külső tevékenységből”, és tilos kereskedelmi célú cégektől megbízásokat vállalniuk. A rendeletek azonban nem írják elő a magas rangú alkalmazottak számára, hogy nyilvánosságra hozzák személyes pénzügyi érdekeltségeiket, ellentétben az amerikai vagy a francia szabályozással, illetve az olyan intézmények gyakorlatával, mint a Világbank és az OECD. Az alkalmazottak csupán arra kötelesek, hogy a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget bejelentsék, de ők maguk dönthetik el, hogy mit tekintenek annak, és a szabályok nem tartalmaznak egyértelmű szankciókat sem.
Az EU a tagországoktól és a csatlakozni kívánóktól ennél jóval szigorúbb szabályokat vár el.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
