2022.12.06. 13:41
Orbán Viktor: a Balkán az olcsó energia kapuja Európa számára (videó)
„Ha ki akarunk mászni az európai energiaválságból, minél hamarabb fel kell vegyük a Nyugat-Balkán országait az Európai Unióba” – írta közösségi oldalán a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Edi Rama albán kormányfő (b) az Európai Unió tagállamai és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján Tiranában 2022. december 6-án
Forrás: . MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fotó: Benko Vivien Cher
Orbán Viktor miniszterelnök Albánia fővárosába, Tiranába utazott, hogy részt vegyen az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak kedden kezdődő csúcstalálkozóján. Az Európai Tanács tájékoztatója szerint ez az uniós és nyugat-balkáni vezetők első olyan csúcstalálkozója, amelyre a nyugat-balkáni térségben kerül sor.
Magyarországnak létérdeke, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb az Európai Unió tagjává váljanak – mondta a miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán látható videóban.
Orbán Viktor kijelentette: határozott és erőteljes álláspontot fog az európai államok és a nyugat-balkáni országok vezetőinek tiranai csúcstalálkozóján képviselni.
„Létkérdés Magyarország számára, a biztonságunk szempontjából, mert csak Szerbia segítségével tudjuk végleg lezárni a migrációs útvonalat. Létkérdés Magyarország energiabiztonsága szempontjából is, hiszen ma gázt csak délről, a Balkánról, Szerbia felől kapnak a magyar családok és a magyar vállalkozások” – hangsúlyozta a kormányfő.
Szerbia és a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja – tette hozzá.
„Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni. Ne hezitáljunk tovább! Az Európai Unió vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is” – mondta Orbán Viktor a videóban.
„A Balkán az olcsó energia kapuja Európa számára. Ha ki akarunk mászni az európai energiaválságból, minél hamarabb fel kell vegyük a Nyugat-Balkán országait az Európai Unióba”
– írta korábban posztjában a kormányfő.
Kormányfők: az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közös felelőssége a migráció kezelése
A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék – állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban.
Hangsúlyozták, hogy kitartó és tovább növelt erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni útvonalon idén ismét megerősödött illegális bevándorlás elleni fellépésben, valamint az embercsempészet elleni harcban.
Az EU továbbra is elkötelezett abban, hogy politikailag és pénzügyi téren is támogassa a térséget e küzdelemben – áll a nyilatkozatban.
Emlékeztettek arra is, hogy az unió egy új program révén 40 millió euróval támogatja a határok védelmét a Nyugat-Balkánon, és elfogadás előtt áll az embercsempészet elleni fellépés erősítését segítő 30 millió eurós program.
Sürgették az uniós tagállamok partnereiket abban, hogy mielőbb csatlakozzanak az EU vízumpolitikájához, és erősítsék az illegálisan érkezettek visszaküldését célzó kapacitásaikat.
Az EU-tagországok a tiranai találkozón megerősítették elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat-Balkán országaival, és fel is gyorsítsák ezt a folyamatot. Hozzátették, hogy a folyamatnak a partnerországokban végrehajtott hiteles reformokon kell alapulnia, és minden érintett állam a saját teljesítményéhez mérten haladhat előre.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az uniónak is van feladata a bővítés felgyorsítása érdekében, mert meg kell teremtenie az új tagok teljes körű beilleszkedését segítő feltételeket.
Edi Rama, a házigazda Albánia miniszterelnöke kijelentette: az, hogy Tiranában tartották a csúcstalálkozót, egyértelműen jelzi, hogy hogy az EU-nak éppannyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az EU-ra.
Mindketten hangoztatták: történelmi jelleget adott a mostani csúcstalálkozónak az, hogy először rendezték meg egy nem EU-tag nyugat-balkáni országban. A zárónyilatkozatban egyúttal megerősítették, hogy folytatódnak a rendszeres csúcstalálkozók ebben a körben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az EU-nak mély meggyőződése, hogy összetartozik a Nyugat-Balkánnal. Olaf Scholz német kancellár pedig úgy fogalmazott, hogy a találkozón újfajta, az eddiginél pozitívabb általános hozzáállást érzékelt a bővítési folyamat felgyorsításához.
A nyugat-balkáni államok a csatlakozási folyamat különböző szintjénél tartanak. Tiranában többen bizakodóan nyilatkoztak arról, hogy következő lépésként Bosznia-Hercegovina hamarosan elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Vjosa Osmani-Sabriu koszovói elnök pedig itt jelentette be, hogy Pristina még az idén benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.
A megbeszélésen szóba került az ukrajnai helyzet is. A zárónyilatkozat tanúsága szerint egységesen elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépését.
Megállapították, hogy a jelenlegi energia- és gazdasági válságért „egyedül Moszkva” a felelős. Charles Michel megerősítette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt a balkáni országoknak a háború kedvezőtlen hatásai ellen. Ursula von der Leyen pedig emlékeztetett arra, hogy az EU egymilliárd eurós támogatásról döntött a balkáni háztartások és a kisebb vállalatok azonnali segítésére, valamint az energiabeszerzés könnyítésére és a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére.
Edi Rama albán kormányfő rámutatott, hogy a béke és a stabilitás szempontjából is fontos a balkáni bővítés, és úgy vélte, az hozzájárul az orosz befolyás csökkentéséhez is.
Az uniós tagállamok aláhúzták, hogy az EU marad a Nyugat-Balkán fő befektetője és kereskedelmi partnere, valamint pénzügyi támogatója. Emlékeztettek, hogy az EU nemrégiben átfogó gazdasági és befektetési tervet indított el a térség javára, ez a várakozások szerint 30 milliárd eurónyi befektetést mozgat meg. Ursula von der Leyen pedig azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság a napokban több gazdasági és befektetési projektet hagyott jóvá eurómilliárdos nagyságrendben.
