Jár az uniós forrás Magyarországnak

„A magyar kormány konstruktívan reagált az Európai Bizottság felvetésére, miszerint a nemzeti helyreállítási tervéről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg” – jelentette be tegnap a brüsszeli testület illetékes szóvivője, aki azt azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy mindez az elbírálásra szánt időkeret hivatalos hosszabbítását jelentené, a tárgyalások tehát folytatódnak. Az Európai Bizottság eddig Lengyelország, Málta, Finnország, Svédország, Románia és Észtország esetében döntött úgy, hogy hivatalosan is az eredetileg két hónapos értékelési időszak elnyújtására tesz javaslatot a szóban forgó kormányoknak. Bulgária és Hollandia a járvány utáni uniós helyreállítási alap forrásfelhasználásáról szóló tervét eddig be sem nyújtotta Brüsszelnek, miközben a bizottság immár tizennyolc tagország esetében döntött a zöld jelzés mellett.

Uniós szégyenpad

Mint azt tegnap Brüsszelben jelezték, Lengyelország esetében ráadásul arra is van esély, hogy a bizottság az első hosszabbítás lejárta, augusztus elseje után is vizsgálja majd a lengyel tervet. Akárcsak hazánk, Varsó is „jogállamisági” ügyek miatt van az uniós szégyenpadon: ismert,

Magyarország terve azután akadt fenn a bizottságon, hogy az Országgyűlés június közepén elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

A nemzeti dokumentumokat egyébként előbb az Európai Bizottság, majd az EU-államok gazdasági és pénzügyminisztereinek (Ecofin) tanácsa fogadja el. Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos, az EB egyik alelnöke épp a hétfői Ecofin-ülés után jelentette be, hogy a bizottság Magyarország esetében is javasolja a kiértékelésre szánt időkeret meghosszabbítását. Amennyiben marad az EB szeptember 30-i határideje, az uniós pénzek egy része – az illetékes miniszterek négyhetes vizsgálódása után – az ősz közepén érhet Magyarországra.

Hiányolják a bizalmat

Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz mintegy 2500 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból. A tagállamoknak juttatandó összegek tizenhárom százaléka előfinanszírozás útján érhet célba idén. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten a Kossuth rádióban kommentálta a források lehetséges késleltetéséről szóló forgatókönyvet: mint azt jelezte, ez a pénz a magyaroknak jár, tehát Brüsszel a kifizetést megakadályozni biztosan nem tudja. A kormányfő beszélt arról is, hogy amíg nem jön meg az uniós összeg, a kormány egy magyar helyreállítási alapból megindítja a helyreállítási programokat. „A gyermekvédelmi program elfogadása után hirtelen nagyon korruptak lettünk” – tette hozzá Orbán Viktor. A hazai „előfinanszírozás” ötletét Valdis Dombrovskis szintén véleményezte hétfőn, s az uniós bizottságnak látszólag még ezzel is gondja akad: az alelnök szerint ugyanis a bizalom megkívánja, hogy a nemzeti terv brüsszeli elbírálása megelőzze a finanszírozandó programok végrehajtását. Pedig épp a bizalom hiányát mutatja, hogy a kormánynak közben határozatban rögzítenie kellett: a helyreállítási terv keretében a Magyarországnak járó összegek csak akkor fogadhatók el, ha az Európai Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak, ezzel eleget téve a kettős mérce tilalmának.

Lehullt a lepel

Először egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter nevesítette, hogy az uniós bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt nem üt pecsétet a magyar tervre. „Ursula von der Leyen bizottsági elnök júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson a megállapodást aláírni a kormánnyal, mivel a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak. Már megvolt az időpont, de közben az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt” – érvelt még július közepén a tárcavezető, akinek az információit épp a kormánnyal szemben mindig kritikus brüsszeli Politico portál erősítette meg később, azt írva:

az EB az utóbbi időszakban már kétszer is törölte Ursula von der Leyen budapesti útját, amikor is Orbán Viktor kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették volna be a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását.

Didier Reynders igazságügyi biztos épp egy hete, a jogállamisági jelentéscsomag nyilvánosságra hozatalakor nyilatkozott a HVG-nek, amikor is azt mondta: az EB az antikorrupció és az igazságügy terén vár reformokat Budapesttől a helyreállítási terv zöld jelzéséhez. Szerinte a gyermekvédelmi törvény ügyét kötelezettségszegési eljárás keretében rendeznék a kormánnyal. Utóbbit alig két hete indította meg a brüsszeli testület, de már az előzmények is árulkodóak voltak: a pedofília elleni szabályozás mindössze hetek alatt akadt fenn a szerződések felett őrködő Európai Bizottság rostáján. A jogi eljárások indítását fő szabály szerint lényegesen hosszabb párbeszéd előzi meg a tagállamok és Brüsszel között. Az EB ráadásul egyszerre két LMBTQ témájú eljárást is indított Magyarországgal szemben.