Magyarország és Lengyelország kormánya megerősítette, hogy kitartanak egymás mellett

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy mindkét országnak joga van vétót emelni.

Magyarország és Lengyelország úgy gondolja, egy konszenzussal elfogadott álláspont kialakításához további tárgyalásokra van szükség.

A megállapodásra esélyt látnak, ugyanis mindkét ország elkötelezett híve a jogállamiságnak

- tette hozzá.

Szavai szerint képmutató vita folyik a bevezetni kívánt mechanizmus tekintetében, ugyanis

azok beszélnek a jogállamiság fontosságáról, akik maguk akarják áthágni az uniós szerződéseket azáltal, hogy olyan jogot akarnak elvenni Magyarországtól, amit a szerződések garantálnak.

Nem szabad összekötni olyan dolgokat, amelyeknek nincs közük egymáshoz – emelte ki az uniós költségvetés és a pénzügyi mentőcsomagra, valamint a politikai feltételrendszerre utalva. Mint emlékeztetett, a júliusi uniós csúcson már sikerült megállapodást elérni a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, a megállapodás azonban nincs összhangban a később, az Európai Parlamenttel létrehozott egyezséggel.

„Világosan látszik, a jogállamisági vita odáig fog egyszerűsödni, hogy ki enged be migránsokat és ki nem”

- fogalmazott.

Kijelentette, erre utalnak az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal újra megkötni tervezett, úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodásról folytatott nemrégiben lezárt tárgyalások is. A migrációs egyműködést szabályozó megállapodás a migrációt ugyanis pozitív jelenségként írja le. Nem ejt szót a migráció biztonsági és egészségügyi aspektusairól, vagy arról, hogy egyes ország erről másként gondolkodnak – emelte ki.

Arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás lehetővé teszi az újabb migrációs beáramlást Európába. Azon országokra pedig, amelyek nem ehhez tartják magukat, ráfogják a jogállamiság hiányának vádját és megpróbálják megfékezni az uniós források biztosítását. Uniós szerződéssel ellentétes ilyen feltételekhez kötni az uniós kifizetéséket, ezért Magyarország kitart álláspontja mellett, és ezért is erősítette meg szövetségét Lengyelországgal – tette hozzá Szijjártó Péter.

Magyarország az EU és az Egyesült Államok szoros együttműködésében érdekelt

„Természetesen készen állunk arra, hogy az amerikaiak által megválasztott elnökkel, illetve adminisztrációval mindent megtegyünk annak érdekében, hogy mind az Európai Unió és az Egyesült Államok, mind Magyarország és az Egyesült Államok közötti együttműködést a lehető legjobban alakítsuk” – mondta magyar újságíróknak a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország fontosnak tekinti az Egyesült Államokkal való gazdasági, illetve befektetési és beruházási együttműködést. Tekintettel arra, hogy a világ keleti felén szoros, versenyképes, exportorientált szabadkereskedelmi térség jött létre, jó lenne, ha a kereskedelmi akadályok egy részét Nyugaton is le lehetne bontani – emelte ki.

Magyarország azt szeretné, ha egymással szemben tisztességes megközelítésen alapuló, a gazdasági és kereskedelmi együttműködést elmélyítő szándék uralkodna

- tette hozzá Szijjártó Péter.

A külügyminiszteri tanácskozás részleteit ismertetve, a Külügyi Tanács által hétfőn elfogadott és kedden érvénybe lépő, az emberi jogi jogsértéseket szankcionáló jogszabállyal összefüggésben kiemelte: az emberi jogok közé tartoznak a nemzeti kisebbségek jogai is. Kijelentette:

Ukrajnában továbbra is a kormányzati politika szintjén van a magyar közösség megfélemlítése és a kárpátaljai magyar közösség jogainak folyamatos megértése.

A külügyminiszter brüsszeli bejelentkezése:

„Ne csak akkor legyünk érzékenyek az emberi jogokra, ha azok többezer kilométerre sérülnek, hanem akkor is, amikor a szomszédságunkban, egy állítólag az Európai Unióba igyekvő ország ily módon tartja támadás alatt az uniós tagországhoz tartozó közösséget” – fogalmazott.

A romániai parlamenti választással összefüggésben a miniszter gratulált az erdélyi és székelyföldi magyaroknak az elért eredményhez, ugyanis – mint kiemelte – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magabiztosan jutott a parlamenti küszöb fölé, és ennek köszönhetően erős képviselete lesz a magyaroknak Bukarestben.

„Az erős bukaresti magyar képviselet hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarország és Románia kapcsolata jó irányba induljon el. Magyarország kész a kölcsönös tisztelet talaján együttműködni a leendő román kormánnyal”

- közölte.

Victor Ponta vádjaira reagálva, amelyek szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter beavatkozott volna a romániai választási kampányba, Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a volt román miniszterelnök 2013-ban, a magyar parlamenti választásokat megelőzően az MSZP nagygyűlésén mintegy tízezer ember előtt beszélt.

A Földközi-tenger keleti medencéjében végzett, szénhidrogének után kutató, jogellenesnek tartott török próbafúrások okozta konfliktussal összefüggésben azt mondta, Magyarország a tárgyalás pártján áll. Magyarország azt szeretné, hogy a több szervezetben is egyaránt tagsággal bíró szövetségesek megtalálják egymással a közös hangot, és kulturált tárgyalásokon tudják rendezni a konfliktust, mégpedig mindhárom érintett ország megelégedése szerint. Ehhez Magyarország felajánlja a segítségét, amit kedden, az Ankarában tervezett tárgyalások alkalmával Magyarország meg is erősít – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Zbiegniew Rau lengyel külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2020. december 7-én