Izraeli nagykövet: Magyarországon szabadon sétálhatnak az utcán a zsidók

A nagykövettől a Magyar Nemzet megtudta azt is, hogyan bizonyított élesben a megvásárolt izraeli radarrendszer, amit hazánk vásárolt, milyen hatással lesz a palesztinkérdésre a kapcsolatok rendezése az arab államokkal és hogy tényleg a Moszad végzett-e az egyik vezető iráni atomtudóssal.

Az utóbbi napokban Baranyi Krisztina baloldali ferencvárosi polgármester antiszemita kijelentéseitől hangos a sajtó. Hallotta, mit mondott?

Igen, hallottam, de nem akarok sok szót pazarolni erre, hogy az ilyen kifejezések ne kapjanak felesleges nyilvánosságot. Nagyon egyszerű, ennek a szóhasználatnak nincs helye a XXI. századi beszédben – különösen Európában, természetesen Magyarországon sem –, főleg akkor, ha egy olyan közszereplőről beszélünk, akinek pozitív példát kell mutatni ezzel kapcsolatban. Civilizált vitában, bármennyire is heves, az ember nem használhat ilyen szavakat! Nemcsak zsidókkal, hanem bárkivel szemben. Szégyen, amikor ilyen dolgok történnek, és leginkább annak a társadalomnak, ahol ez előfordulhat.

A bocsánatkérés még várat magára. Önökkel próbált kapcsolatba lépni?

Legjobb tudomásom szerint még nem.

Korábban a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának, Demeter Szilárdnak a publicisztikája vert fel nagy port, melyben Soros Györgyöt a Führerhez, Európát a gázkamrákhoz hasonlította. A nagykövetség az azóta visszavont cikkre akkor csak egy rövid közleménnyel reagált.

Igen, ebben arra figyelmeztettünk, hogy senki ne relativizálja a holokausztot. A holokauszt semmi máshoz nem hasonlítható. Ne koptassuk el a kifejezést! Ne feledkezzük meg arról, hogy mit jelent! Különben egyszer azon kapjuk magunkat, hogy már akkor is ezt a szót használjuk, ha a csapatunk elvesztett egy fontos labdarúgó-mérkőzést. Sok mindenről lehet vitatkozni, de a holokausztot hagyjuk ki belőle! Ez az emberiség történelmének legsúlyosabb ismert bűntette, ami, reméljük, soha többé nem ismétlődik meg. Szerencsére ezt Demeter Szilárd is megértette, és azóta eltávolította a cikkét.

Michael Roth német szociáldemokrata államtitkár nyáron azzal vádolta Magyarországot, hogy erősödik az antiszemitizmus. Ön is ezt tapasztalja?

Én szeretem a véleményemet tényekre alapozni. Szóval hadd szolgáljak két ténnyel. Először is: a Rágalmazás-ellenes Liga (ADL) nevű zsidó szervezet antiszemita támadásokat vizsgáló listáján Magyarország az európai országok közül az utolsó helyen állt. Az idei évben összesen nagyjából harminc incidens történt az országban. Persze egyetlen eset is sok, de azért nem mindegy, mennyihez képest. Másodszor: már egy éve szolgálok Magyarországon, keresztül-kasul bejártam. Európát is jól ismerem, így bizton állíthatom, a kontinensen Magyarország szinte az egyetlen hely, ahol egy gyakorló vallásos zsidó szabadon sétálhat az utcán anélkül, hogy bármitől tartania kellene.

Magyarország és Izrael kapcsolata eddig is jó volt, de…

Csak jó? Szerintem a jó enyhe kifejezés! (nevet)

De most még szorosabbra fűztük a kapcsolatokat egy izraeli radarrendszer vásárlásával, amely az Izraelt oltalmazó vaskupola része. Miért járunk jól vele?

A beszerzés csak egy része egy sokkal nagyobb programnak, melynek során Magyarország modernizálja elavult, szovjet időkből megmaradt technikáját. Az ELTA világviszonylatban is az egyik legjobb fegyvergyártó, ezért sokan döntenek amellett, hogy az amerikai légvédelem mellé izraeli radarrendszert vásárolnak. Hogy mennyire jó? Ahogy mondani szokták, a puding próbája az evés. A vaskupoláról azt kell tudni, hogy a rövid hatótávú lövedékek semlegesítésére tervezték. A Gázai övezet környékén elterülő izraeli falvak lakóinak olykor csak 15 másodpercük van fedezékbe húzódni a kilövés és a becsapódás között. A vaskupola azonban nem csupán elhárítani képes ezeket a rakétákat, de azt is kiszámolja, hogy lakott területre csapódnak-e be, azaz be kell-e avatkozni. Sokan próbáltak már megtámadni minket, de a vaskupola eddig mindegyikkel elbánt. A „puding” bizonyított. A hidegháború utáni világban, mikor a konfliktusok természete megváltozott, minden országnak szüksége lehet ilyen védelemre.

Néhány hónapon belül négy arab állam, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán, majd legutóbb Marokkó is rendezte a kapcsolatait Izraellel. Korábban erre évtizedekig nem volt példa. Mi változott?

Nem érdemes párhuzamot vonni ezen országok között, mert mindegyiket más mozgatta. Ami Marokkót illeti, számukra a legfontosabb, hogy cserébe az Egyesült Államok elismerte szuverenitásukat a Nyugat-Szahara fölött. Emlékeztetnék arra is, hogy a függetlenségünk kikiáltása után, az 1950-es években több százezer marokkói zsidó érkezett Izraelbe, ők a második legnagyobb bevándorló csoportot alkotják. Leszármazottaiknak a mai napig élnek rokonai Marokkóban, amely egyébként egy csodálatos ország, én magam is többször jártam ott. Az Egyesült Arab Emirátusok megkaphatja a legkorszerűbb amerikai harci repülőgépeket, hogy megvédhesse magát Irántól. És így tovább. Egyetlen szóval összefoglalva: az érdek. Felismerték, hogy a világ megváltozott. Hogy a helyzet instabil, legyen szó a gazdaságról, a biztonságról vagy, ahogy arra a koronavírus rámutatott, az egészségügyről. Ebben a krízisben pedig Izrael értékes partner. Persze ezt már egy évvel ezelőtt is tudhatták. Ami mégis változást jelentett, az a távozó amerikai adminisztráció kiváló munkája és az egyre növekvő iráni fenyegetés. Ráébredtek, hogy a Közel-Keleten Izrael nem a probléma, hanem a megoldás.

Milyen hatása lesz az arab államok lépésének a palesztinkérdésre?

Eddig a palesztinok döntöttek arról, hogy ki rendezheti a kapcsolatait Izraellel. Úgy viselkedtek, mint a kapuőrök, akiknél a kulcs van, és határozhatnak arról, kit bocsátanak be. Még az Európai Uniót is megpróbálták befolyásolni. Ennek vége. Elszigetelték magukat, már senki nem beszél velük. Remélem, ez majd ráébreszti őket arra, hogy az egyetlen megoldás a tárgyalás. Megértik végre, hogy a világ halad előre. Hogy a Föld nem fog megállni, hogy a Nap attól még keleten kel fel és nyugaton megy le, mert nincs béke az izraeliek és a palesztinok között.

Nemrégiben végeztek Irán egyik vezető atomtudósával. A támadásért senki nem vállalta a felelősséget, de Teherán Izraelre mutogat. Joggal?

Tudja, mikor mi reggel felkelünk, és a tükörbe nézünk, általában nem tetszik, amit látunk. Ezért aztán az urak megborotválkoznak, a hölgyek sminkelnek, szóval rendbe tesszük magunkat. Mit csinálnak ehelyett az irániak? Összetörik a tükröt. Ők már csak ilyenek, mindig mást hibáztatnak. Pedig a világon nincs még egy ország, amely ilyen lehetőségekkel bír: rengeteg olajuk és földgázuk van, ráadásul a társadalom tanult, művelt. De hova folyik el a pénz? Fegyverekre, külföldi háborúkra, terroristákra. Márpedig a terroristák nagyon drágák. Mikor évekkel ezelőtt Izraelnek sikerült megszerezni az iráni katonai nukleáris program archívumát, ennek a vezető iráni atomtudósnak a nevét már említették. Akkor is, ha Irán azt állítja, hogy a nukleáris programjuk kizárólag békés célú, és hasonló blablákat.

Hasszán Roháni iráni elnök a minap azt nyilatkozta, nincs kétsége afelől, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök visszatér az úgynevezett atomalkuba. És önnek vannak kétségei?

Joe Biden Izrael jó barátja, és teljességgel elkötelezett a biztonsága mellett. A kormányunk világossá tette, hogy a JCPOA (közismertebb nevén az atomalku) elhibázott. Ennél is fontosabb azonban az arab államok reakciója. Mikor Joe Biden ugyanezt hallja majd Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emirátusoktól, Bahreintől, az magáért fog beszélni. Ráadásul ez csupán egyetlen ügy, amelyben az Egyesült Államok – és az Európai Unió – hadilábon áll Iránnal. Vegyük például a rakétaprogramjukat, melynek egyetlen célja, hogy nukleáris robbanófejjel ellátva támadhassák Izraelt. Már olyan rakétáik vannak, mellyel könnyedén elérhetnék Budapestet, és olyat fejlesztenek észak-koreai segítséggel, amivel az Egyesült Államok is a célkeresztjükbe kerülne. Az irániak számára megszokott a hazudozás, azt se higgye el, amit kérdeznek! Itt persze mondhatják, hogy Izrael messze van, ez nem az önök problémája. De megismétlem, hogy a terrorizmus drága, ezért az irániakhoz köthető szervezeteknek, mint amilyen a libanoni Hezbollah, sok pénzre van szüksége. És mindent megtesznek azért, hogy ezt a pénzt megszerezzék. Közönséges bűnözők módjára pénzmosással, drogcsempészettel foglalkoznak, ezek a kábítószerek pedig Európába, akár az önök gyermekeihez is eljuthatnak.