Nevetnének a román nacionalisták, ha nem lenne meg az egymillió aláírás

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt erről szerdán. Úgy vélte,

ha éppen a nemzeti összetartozás évében lenne sikertelen az aláírásgyűjtés, az az egész magyar nemzetpolitika számára vereséget jelentene.

A politikus jó jelnek tekintette, hogy az aláírásgyűjtés olyan ügy, amely elősegíti az új erdélyi magyar egység létrejöttét, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNT is ugyanazért a célért dolgozik.

A polgári kezdeményezést ezen a linken, a „Támogatom” fülre kattintva interneten keresztül bárki aláírhatja. Szükség esetén a kitöltéshez az anyaországi magyarok " target="_blank" rel="noopener noreferrer">az itt található videóban kaphatnak segítséget, az erdélyi magyarok pedig itt.

Tőkés László felidézte: korábban levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől és Csáky Csongortól, a Rákóczi Szövetség elnökétől, hogy a magyarországi politikai erők nyújtsanak legalább akkora támogatást az SZNT által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez, amekkorával korábban az RMDSZ által kezdeményezett Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezést támogatták.

Az EMNT elnöke úgy vélte: Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, valamint Németországban lehetne túllépni az EU által megszabott küszöbértéket.

Az Európai Bizottság ugyanis csak akkor fogadja be a polgári kezdeményezést, ha több mint egymillió uniós állampolgár támogatja, és legalább hét tagországban sikerül meghaladni az ország lakosságával arányos küszöbértéket.

Kérdésre válaszolva Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT nem szabott meg a maga számára összegyűjtendő aláírásszámot, de az irodáikban gyűlnek az aláírások, és a végén be fognak számolni a hozzájárulásukról.

Miről is szól a kezdeményezés, és miért támogassuk mi is?

A székelyföldi szervezet által útjára indított polgári kezdeményezés – melynek sikeréhez legkevesebb egymillió támogató aláírásra van szükség legalább hét uniós országból – a közvetlen demokrácia eszközével élve kívánja elérni, hogy az Európai Unió fejlesztéspolitikáján belül kiemelt figyelmet kapjanak az olyan nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokat őrző régiók, mint amilyen például a Székelyföld. Ezeknek a több esetben közigazgatási hatáskörökkel sem rendelkező régióknak teremtene lehetőséget a kezdeményezés, hogy megőrizzék sajátosságaikat, amelyek fennmaradása veszélynek van kitéve. Mint arra az adásban Dabis Attila rámutatott, az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO több mint 150 veszélyeztetett nyelvet tart számon Európában, köztük például a csángó magyart, a baszkot vagy a bretont. Ezen nyelvek az emberiség egyetemes kultúrájának fontos részét képezik, így az Unió nem nézheti tétlenül ezek elsorvadását.

„Vissza kell térni a kezdeti célokhoz”

Tőkés László üdvözölte, hogy az EMNP és az MPP Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) néven politikai szövetséget kötött, és a két párt a távlati fúzióról is döntött. Úgy vélte: a fúzióval helyreáll az erdélyi magyar jobboldal egysége. Egy olyan új egység létrehozását tartotta szükségesnek, amelynek a 2018 januárjában megkötött hárompárti egyezségnek megfelelően az RMDSZ is része, és amely az autonómiatörekvések képviseletét tekinti legfőbb céljának. Arra emlékeztetett, hogy 30 éve maga is alapítója volt az RMDSZ-nek, és a szövetség legelső dokumentumai még a nemzeti önrendelkezést is célnak tekintették. Úgy vélte: a szövetségnek a kezdeti céljaihoz való visszatérése teremthetné meg az erdélyi magyar politikai erők új egységét.

Tőkés László újságírói kérdésre szolidaritást vállalt az idegengyűlölettel vádolt ditrói székely közösséggel is, mely szerinte a hagyományaihoz ragaszkodik. Elmondta: ez máshol is megtörténik, hiszen egy svájci kantonban népszavazáson utasították el az idegenek befogadását, és döntöttek az ezért járó büntetés kifizetéséről. Azt is hozzátette: Erdélyben helyenként olyan zártak és hagyományőrzők a közösségek, hogy a néphagyományairól híres Széken például az alszegiek a felszegiekkel sem házasodtak.

A sajtótájékoztatón Sándor Krisztina számolt be az EMNT-nek a honosításhoz nyújtott segítségéről. Hozzátette: irodáikban az elmúlt tíz évben 250 ezernél több erdélyi magyarnak segítettek abban, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, magyar útlevelet, magyar személyi igazolványt, és hogy anyakönyveztesse a családjában történt változásokat.