2018.05.01. 09:46
Történelmi május elsejék
A második világháború után a keleti blokk országaiban a szocialista rezsimek egyik legfontosabb nemzeti ünnepévé vált. Óriási tömegfelvonulásokkal és pártreprezentációval.
A legfontosabb rendezvények 1950-1956 között voltak, a legemlékezetesebb pedig 1957-ben. A rendszerváltás után ugyan megmaradt nemzeti ünnepnek, de napjainkra jócskán megkopott régi fénye. Hogyan ünnepeltük a szocializmusban és hogyan 1989-90 után a május elsejéket? Ezekről a témákról beszélgettek az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorának vendégei, Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, és Alexa Károly irodalomtörténész.
Először a hitleri Németország az, amelyik 1933-ban hivatalos fizetett munkaszüneti nappá teszi május elsejét. Szovjet mintára
1945-től lesz Magyarországon hivatalos ünnep
- kezdte meg a történelmi áttekintőt Földváryné Kiss Réka.
Alexa Károly elmondta, 1919-ben is tartottak már május elsejei ünnepséget, azonban Kun Béláék tevékenységét elképesztő giccsparádénak nevezte az irodalomtörténész. Hozzátette, nagyon fegyelmezett, nagyon szigorúan őrzött jelenség volt 1956 előtt, utána sokkal kedélyesebb és álságosabb lett.
Forrás: FOTO:FORTEPAN
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta:
Valaha ez a munkásság ünnepe volt, a szervezett ipari munkásságé, itt a társadalom változott meg. Volna kinek visszaadni, ha lenne munkásság. Ezt két diktatúra próbálta meg a saját maga hasznára fordítani. Ezt kell leszedni az ünnepről.
Nekünk is el kell gondolkodnunk, hogy egy újfajta beszédmód és mozgásmód milyen is lehetne.
Mivé váljék ez, tömegjátékká? Cirkusszá? Óriási sörözésekké? Vagy legyen újra olyan esemény, amely a munkát tiszteli?
- tette hozzá Alexa Károly.
Borítókép: május elsejei felvonulás 1976-ban a Dózsa György úton Budapesten
FOTO:Fortepan / Adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
