Szijjártó Péter: megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásiról

Megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásairól azok után, hogy Európában az elmúlt három évben 29 terrorcselekményt követtek el migrációs hátterű emberek – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben kedden, az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek, továbbá kereskedelmi és fejlesztési ügyekkel foglalkozó képviselőinek ülését követően.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött és újratárgyalni tervezett cotonou-i megállapodás szövege olyan migrációs fejezetet tartalmaz, amely teljes egészében elfogadhatatlan Magyarország számára, ugyanis az Európai Unió egy újabb nemzetközi szerződésben akarja legitimálni a migrációt támogató politikáját.

Magyarország akkor tud felhatalmazást adni az új tárgyalások megkezdéséhez az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvek mentén, ha az érintett fejezet a migrációval mint biztonsági kihívással foglalkozik – szögezte le Szijjártó Péter.

Mint közölte, a szövegben az az uniós álláspont jelenik meg, hogy a bevándorlás jó, azt menedzselni és ösztönözni kell, ezért első számú prioritásnak kell tartani, mert hozzájárul a világ fejlődéséhez. Magyarország ezzel nem ért egyet, ahogy azzal a korábban megfogalmazott állásponttal sem, amely szerint az európai és az afrikai érdekek rendkívüli módon összefonódnak a bevándorlás tekintetében.

Kijelentette: nemzeti kompetenciába kell utalni azt, hogy a migrációt minden tagállam saját gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kihívásaira adott válaszként azonosítja-e, vagy sem. Magyarország nem gondolja, hogy munkaerőpiaci vagy demográfiai kihívásaira a migráció lenne a helyes válasz. Nem szabad ezt nemzetközi vagy európai uniós kötelezettséggé tenni – emelte ki.

Szijjártó Péter a külügyi és kereskedelmi tanács ülésén elért eredményekkel kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a világszinten jelentkező kereskedelmi viták semmilyen módon ne torkolljanak kereskedelmi háborúba, hanem minél hamarabb megegyezésekkel záródjanak le.

Elmondta, hogy Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90 százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége meghaladja a 8500 eurót. Ezért Magyarország számára rendkívüli jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarország számára előnytelen – húzta alá a miniszter.

Kijelentette: Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie. Ezért pozitív lépésnek nevezte, hogy a külügyi és kereskedelmi tanács megadta a felhatalmazást arra, hogy az Európai Bizottság szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Ausztráliával és Új-Zélanddal. Magyarország számára ez azért fontos, mert az említett két országba több mint 500 millió eurós exportja van évente, amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki – emelte ki.

Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során – hangsúlyozta.

A miniszter a magyar mezőgazdaság és az autóipar szempontjából jó hírnek nevezte továbbá, hogy a tanács megadta az engedélyt arra, hogy az uniós bizottság aláírja Japánnal és Szingapúrral a szabadkereskedelemre vonatkozó megállapodást. Mint mondta, az egyezmény értelmében megszűnik a borokra kivetett vám, radikálisan csökken a marhahús vámja, valamint a sertésexport tekintetében is kedvezőbb helyzet áll elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások sebességét gyorsítani kell, hogy a kölcsönösen előnyös szerződések minél hamarabb hatályba léphessenek.

Borítókép: Szijjártó Péter Brüsszelben

Forrás: MTI Fotó/KKM/Szabó Árpád