2017.09.28. 13:37
Kósa: a NATO szerint sem csökken a migrációs nyomás
Az Országgyűlés zárt bizottsági ülésén egy bizalmas minősítésű NATO-dokumentum nyomán is értékelték a migrációs helyzetet.
A NATO elemzői is teljesen kizártnak tartják, hogy rövid távon csökkenjen a migrációs nyomás – emelte ki Kósa Lajos (Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke csütörtökön a testület ülése után tartott sajtótájékoztatóján.
A bizottság a tömeges bevándorlásról, az Európát fokozottan érintő migrációs hullám mértékéről, annak közeljövőbeni alakulásáról zárt ülésen tájékozódott.
A testületnek Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) képviselői adtak tájékoztatást.
Kósa Lajos azt mondta: a zárt ülésen egy a NATO megbízásából készült, augusztusban véglegesített, bizalmas minősítésű dokumentum nyomán is értékelték a migrációs helyzetet. A NATO elemzése szerint csak az észak-afrikai térségből 2020-ig hatvanmillió ember hagyja el otthonát – emelte ki a politikus. Ráadásul a NATO elemzői is úgy vélik: ezen migráció okai – mint a demográfiai, vízgazdálkodási problémák, a bizonytalan politikai helyzet – nem számolhatók fel könnyen.
Hozzátette: a NATO előrejelzése egybevág a Frontex és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának előrejelzéseivel is. Példaként említette, hogy a Frontex szerint már 34-36 millió ember hagyta el otthonát és Európa felé tart. Szintén a Frontex szerint Líbia partjainál jelenleg is egymillió ember vár behajózásra, Afrika szarvából további mintegy másfél millió ember indulna el. Ezen felül Törökországban is van 3,6 millió ember, akiket egyelőre a Törökország és Európai Unió közötti megállapodás tart vissza – fejtette ki Kósa Lajos.
A bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy a NATO felmérése csak az észak-afrikai, szubszaharai térségre fókuszál, így nincs benne például Pakisztán és Afganisztán. Márpedig az idén Magyarországon elfogott illegális bevándorlók többsége pakisztán vagy afgán volt – jegyezte meg.
A fideszes politikust kérdezték arról a csütörtöki hírről is, miszerint a Soros-terv része, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Ennek kapcsán Kósa Lajos azt mondta, korában Soros György maga is mondta, hogy máshogy kell megítélni a migránsok által elkövetett cselekményeket.
Kósa Lajos kiemelte: Soros György tervének része, hogy a migráció előtt ki kell nyitni Európa kapuit és az országhatárokat is, és így kell megoldani a demográfiai és munkaerő-problémákat. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a beengedni tervezett emberek számában felső határokat soha nem mondanak.
A kormánypárti politikus kitért arra, a bizottsági ülésen is szóba került a Soros-terv és a nemzeti konzultáció. Kósa Lajos azt mondta: azért nem engedte, hogy ennek kapcsán kérdezzék a meghívottakat, mert nem akarta, hogy a testület ülése egy nemzeti konzultációs vitába bonyolódjon.
