Az ellenzék nélkül választottak új kormányt Koszovó élére

Ramush Haradinaj másodszor lett Koszovó miniszterelnöke. 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt, habár az ország akkor még nem volt független Szerbiától, hanem ENSZ-igazgatás alatt állt. A politikus akkor azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene vizsgálat, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól.

Az új koszovói kormánynak 21 minisztériuma van.

Ramush Haradinaj a szombati ülés elején ismertette programját. Kiemelte, azt szeretné, ha a kormány minden koszovói állampolgár érdekeit képviselné. Ezt aláhúzandó, szerbül is felszólalt, és leszögezte: az albánok mindig is tisztelték a más nemzetiségűeket, és ez ezentúl is így lesz. Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezres szerb kisebbség él, és annak ellenére, hogy Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetőjét, Belgrád a szerb kisebbséget arra buzdította, csatlakozzon a kormányhoz.

Az új koszovói kormány a gazdasági kérdések mellett arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát – húzta alá az új kormányfő.

Kitért arra is, hogy Koszovó csak nagyon lassan halad az európai integráció útján, és ezen is változtatni szándékozik, minden szomszédos országgal jó viszonyt igyekszik majd kiépíteni, és folytatni akarja a párbeszédet Szerbiával.

Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálást célzó tárgyalások. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.

Az új pristinai vezetésnek foglalkoznia kell a körülbelül 30 százalékos munkanélküliséggel, le kell számolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, rendbe kell hoznia az adórendszert, valamint végre kell hajtania az oktatás és az egészségügy reformját.

A júniusi előrehozott parlamenti választást a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalíciója nyerte meg, és 39 mandátumot szerzett. Biztosítani tudta magának a húsz kisebbségi képviselő támogatását, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy többséget szerezzen a 120 tagú törvényhozásban.

A patthelyzetnek az vetett véget, hogy a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű párt kilépett a választás előtti koalícióból, amelyet Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezetett, és csatlakozott a Haradinaj vezette tömörüléshez. Így most a csoportosulásnak 62 képviselője van a parlamentben, ami elegendő volt a kormány megválasztásához. A kormány megválasztásával három hónapos belpolitikai patthelyzet ért véget.