Horváth István tanító-iskolaigazgató emlékére

Hatvan esztendeje, hogy az első évfolyam két osztályának diákjai – az érettségi vizsgák letétele után – búcsút vettek a középiskolai éveiktől és egymástól. A sors úgy rendezte, hogy ebben az évben kellett végső búcsút venni szeretett igazgatójuktól, Horváth Istvántól is.

Horváth István Külsővaton született 1910. szeptember 18-án. Az elemi és a polgári iskoláit szülőfalujában és Celldömölkön végezte, majd Pápán szerzett kántortanítói oklevelet 1932. július 1-jén. Tanítói működését Bódén kezdte meg segédtanítóként 1935-ben.

Később a Tósokberénden megüresedett tanító-iskolaigazgatói állást pályázta meg. Itt kötött házasságot és itt születtek gyermekei is. Munkája és aktív tevékenysége nyomán felpezsdült a község kulturális élete. Sikeres színműíró és rendező volt, színjátszó kört alapított. 1946-ban Tósokberénden az elsők között vezette be a nyolcosztályos tanítást. Később a település lakóinak összefogásával és az üzemek közreműködésével új iskolát építtetett 1950-ben. Időközben a tanári képesítés mellé megszerezte az egyetemi végzettséget is. Aktív munkássága során felismerte, hogy a településnek szüksége van magasabb iskolai képzésre. Rendkívül nehéz körülmények között, megfeszített munkával azon tevékenykedett, hogy Ajkán megszervezze a gimnáziumi oktatás feltételeit. A környező falvakat végigjárva kutatta fel azokat a továbbtanulásra érdemes gyermekeket, akiknek a taníttatása a család szerény anyagi lehetősége miatt nem volt biztosított.

Szinte egyenként kereste fel a családokat, és felhívta a figyelmet a közelben induló gimnáziumi tanulás lehetőségére. Hatékony munkája eredményeként 1953-ban kinyitotta kapuját a gimnázium Ajkán, amelynek első igazgatója Horváth István volt. Tüskevártól Városlődig, Halimbától Úrkútig, Borszörcsöktől Magyarpolányig utaztak nap mint nap a diákok vonattal, busszal. Soha nem késett el senki, pedig ugyancsak korán kellett felkelni. Ezt a kötelességtudatot, lelkesedést a középiskolai tanulás lehetősége oltotta be a fiatalokba. És az is érthető, hogy nagy tiszteletet és elismerést ápoltak Horváth István igazgató úr iránt.

Sajnos, a nehéz körülmények között végzett kitartó és feszített munka meggyengítette egészségét, és még fiatalon, 1957 április 24-én – röviddel az elsőnek beiskolázott gimnazisták ballagási ünnepsége előtt – örökre eltávozott.

Az érettségi évfordulót ünneplő, immár szépkorú egykori diákok virágaikkal most is szeretettel, az iránta érzett tisztelettel keresik fel a tósokberéndi temetőben a hatvan éve elhunyt igazgatójuk sírját.

Poór Andrásné, Ajka