Élmények Várpalotától Ösküig

Először a várpalotai homokbánya 16 millió éves homokfalát tekintettük meg szakvezetővel, akinek ismertetőjét nagy érdeklődéssel hallgattuk. A természetvédelmi terület legfőbb értéke hazai viszonylatban az egyedülálló ősmaradvány-együttes. A feltárt 4-5 méter vastag, egykori tengerparti környezetben keletkezett középső miocén homoksorozat két fő részből áll. Az alsót egynemű, viszonylag nyugodtabb vízben lerakódott világos okkersárga homok alkotja. Míg a felsőt több méter vastagságú, keresztrétegezett szürke homok képviseli. Igen sok kitűnő megtartású – épen maradt – kagylóhéj és csigaváz (400-nál több faj!) őrződött meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa e különleges geológiai kincsünkhöz hozott magával 18 centiméteres csigaházat és egy fésűskagylót, amiknek simogatása ritka élményt jelentett számunkra.

Innen a várpalotai Thury várhoz vitt a különjáratos busz bennünket. A századokig elhanyagolt várat uniós forrásból újították fel, mára felejthetetlen élményt nyújt minden látogatónak. Másfél órás nézelődés után indulnunk kellett tovább, mert a mai napra rendelt „igazi túra” még csak most kezdődött.

Feltett szándékunk, hogy a megyénkben épített minden új kilátót felkeresünk. Most Csőszpuszta határából 1,5 kilométeres könnyű sétánk volt az erdészeti murvás úton. Az országos kéktúra közelében, a Jásd és Tés közötti hegyoldalon, az Izma-kő nevű szikla alakzat alatti tisztáson értük el a Széchenyi Zsigmond kilátót. Magassága 1848 centiméter, 2014 március 15.-én adták át a turistáknak, látogatóknak az építő Verga erdészet munkatársai. A névadó gróf Széchenyi Zsigmond magyar vadász, író, a vadászati kultúra kimagasló alakja. A kilátóból csupa erdőséget látni a közelben, csak észak felé töri meg a képet pár égbenyúló szélerőmű. A messze távolban falucskák apró piros cseréptetős házai guggolnak.

Míg az építmény árnyékában fogyasztottuk az ebédünket, két társunk is egy-egy vidám hangulatú verssel kedveskedett nekünk. Kicsike pihenést követően visszasétáltunk a buszunkhoz, mellyel Tésre mentünk, hogy a szélmalmokat és a kovácsműhelyt felkeressük. Legutóbb sűrű ködben, most pompás, tiszta napfényes időben gyönyörködhettünk a látványban. A Helt-féle malomba fel is mehettünk, és megszemléltük a szinte csak fából készült szerkezeteket. A távolabbi Ozi-malom mitha búzatábla közepén állna! Nagyon bájos volt!

A kovácsműhely a szélmolnár udvarában van olyan állapotban, hogy bármikor üzembe helyezhető. Felszerelése egyre növekedik. A mezőgazdasági szerszámok és használati tárgyak jelentős csoportja az udvaron kapott helyet, sok-sok színes virág és zöld növény közepette. Olyan elbűvölő, hogy nem győztük fotózni! Gratuláló szavakkal búcsúztunk el a tulajdonostól.

Öskün már várt ránk a gondnok, hogy a kis Árpád-kori kerek templomot bemutassa. Rendkívüli látvány a sziklaoromra épült, török mecsetre hajazó templomocska!

Nem csak élményekkel, de újabb ismeretekkel gazdagodva térhettünk haza. Ez tartalmas és remek nap volt! – mondták társaink! Legközelebb folytatjuk a felfedezéseket!

Csuba Erzsébet, klub vezetőségi tag
Ajka