Felavatták Csajágon a falumúzeumot

Hozzá való az idő, hogy a vidámság kiszabaduljon a falak közül, és szinte határtalanná növekedjék. Énekek, zenék, művészeti bemutatók, sportvetélkedők, no és finom ételek, frissítő italok által minden korosztály tagjai nemes szórakoztatásban részesülnek. A rendező szervek élén az önkormányzati képviselő-testület tagjai igyekeznek beiktatni olyan programot is, amely nem száll el a zene és a csapatjáték örömével, hanem hosszabb távon élteti a faluközösséget.

Fotó: olvasó

A csajági ünnepség kiemelkedő műsorszáma a falumúzeum avatása volt. Az intézmény a Posta u. 4. sz. épület 3 tágas helyiségében, a folyosón, valamint az udvaron felépített fészerben rendezkedett be. Ezzel régi álma, vágya valósult meg a településnek. Különösen az országos hírnévre szert tett kenesei gyűjtemény példája ösztönözte a régi tárgyak, eszközök intézményes védelmét és megismertetését. Majd a Fejér megyei Jenő község múzeumának megtekintése gyorsította föl a helyi törekvéseket. A két szomszéd falu, Balatonfőkajár és Küngös régóta fejleszti a relikviák tárát.

A történeti múltról beszédesen valló dolgok iránt Tóth Sándor tanár úr érdeklődött leginkább. A családlátogatásai során megismert régi tárgyak közül többet magával vitt az iskolába, de előbb-utóbb a politechnikai szertár vagy más helyiség mérete ugyancsak határt szabott ezek tárolásának. Később Arany Lajos önkormányzati képviselő jeleskedett a régi tárgyak felkutatásában. Munkáját felgyorsította, hogy a régi pártház épületét több milliós állami költséggel felújították, és a múlt emlékeinek befogadására alkalmassá tették. Arany úr sajnos nem érhette meg az avatás napját, a felesége, Márta asszony azonban sokat segített a bútorok, egyéb emlékek legcélszerűbb elhelyezésében.

Az avatásra a júl. 8-i falunapon került sor. Rekkenő hőség dacára szép számmal jelentek meg a rendezvényen. Verebélyi Zoltán polgármester úr méltatta a rég várt alkalom nagyszerűségét. Kiemelte a gyűjtők kezdeményezését és elhivatottságát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemes cél érdekében szinte az egész falu megmozdult. Olyan dokumentumok és eszközök kerültek elő, amelyek egyértelműen cáfolták azt a feltételezést, hogy Csajág lakói nem őrzik hagyományaikat, és kevésbé tisztelik a múlt emlékeit. Mielőtt bebocsájtást nyertek volna az érdeklődők, a falu első embere leleplezte azt a márványtáblát, amely aranyozott betűkkel fejezi ki az itt élő emberek háláját Arany úr elévülhetetlen érdemeiért.

Fotó: olvasó

Végezetül dicséret illet két fiatal önkormányzati dolgozó hölgy, Tóbisné Topa Anikó és Tóth Krisztina tevékenységét, akik bár nem tanulták, de megfigyeléseiknek és kifinomult érzéküknek köszönhetően mindannyiunk megelégedésére helyeztek el több száz tárgyat. Külön asztalra kerültek például a falunk határában előkerült mamutcombcsont és az agyar. Bizonyos szakértelem kellett az iskolai tárgyak vagy a földművelés kézi szerszámainak elhelyezésére. Fegyverek, kardok társaságába került a közös hadsereg „1916, Brünn" jelzésű kulacsa, id. Pajor Benjamin fegyveres fotója csakúgy, mint Bajnok Gyula frontról küldött, semmitmondó szöveggel jegyzett tábori levelezőlapjai, valamint a falu határában fellelt második világháborús bombaszilánkok arzenálja.

Alig pár nappal az avatást követően a falu legkisebb polgárai – az óvoda teljes személyzetének kíséretében – látogattak a múzeumba. A felnőtteknek száz kérdésre kellett válaszolniuk. – Egyszerre nem lehet itt mindent megismerni – jegyezte meg Polákné Tiringer Katalin vezető óvónő. – Majd többször eljönnek ide, s az iskolások, mások is. Nemcsak álmélkodni, hanem okulni is.

Márkus Zoltán