Személyiséget átható fejlődési zavar, az autizmus

Nagyon fontosnak tartom tisztázni, hogy az autizmus nem betegség, hanem egy teljes személyiséget átható fejlődési zavar. Az autizmussal élő emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező ingereket, illetve a kommunikáció, a szociális fejlődés és a viselkedésszervezés területén okoz az átlagostól minőségileg eltérő fejlődést.

Ez a hármas diagnosztikai szempont minden egyes érintettnél más-más összetételben és mértékben jelenik meg, emellett befolyással bír a környezet, az intellektuális képességek és egyéb tényezők is. Nem véletlenül mondják: aki ismer egy autistát, az pontosan egy autistát ismer, de nem lesz képe és ismerete az autizmusról általában.

Az autizmus spektrumzavar, és a spektrum nagyon széles. Beletartoznak a nem kommunikáló, önmagukba zárt életet élő autisták éppúgy, mint a csacsogó, integráló óvodában-iskolában is remekül helytálló gyermekek.Bár az autizmus nem gyógyítható - mivel nem betegség -, az érintettek általában jól fejleszthetőek.

A magasan funkcionáló, ép értelmű autistáknál cél az önálló életvitel lehetőségének megteremtése, ehhez elengedhetetlen a minél korábbi felismerés, és az időben elkezdett, az adott gyermek számára megfelelő fejlesztés.Több gyakori tévhit él az autistákkal kapcsolatban: az emberek egy része értelmi fogyatékosnak gondolja őket, míg mások azt hiszik, mind-egyiküknek van valamilyen különleges képessége.A valóságban megjelenhet az autizmus mellett társuló értelmi fogyatékosság, illetve akad, aki kiemelkedően tel- jesít egy-egy részterületen, de önmagában az autizmus spektrumzavar diagnózis nem mutatja meg az érintett intellektuális képességét.Sokszor elhangzó tévedés még, hogy aki autista, nem néz a másik ember szemébe.

Ez így, általánosítva szintén nem igaz. Van, aki valóban nem tud szemkontaktust tartani, mások épp ellenkezőleg, túl közel hajolva próbálnak beszélgetni (a nem megfelelő szociális érzék miatt).Az autizmushoz gyakran társul szenzoros túl- vagy alulérzékenység. Ez azt jelenti, hogy az érintettek hallá- sa, látása, szaglása, ízlelé- se, tapintóérzékelése más lehet, mint a többségé.

Ez is olyan viselkedésproblémákhoz vezethet, mely a megfelelő ismeretek hiányában értelmezhetetlen a kívül-állók számára.Sokukra jellemző még a beszűkült érdeklődési kör, amikor az őket foglalkoztató dologról szinte mindent tudnak (így válhatnak adott esetben szakértőivé egy-egy területnek), de az élet hétköznapi kérdéseiben mégis nehézsé-geik adódhatnak.Számomra nagyon érdekesek azok a hipotézisek, melyek az autizmusban megnyilvánuló, eltérő gondolkozás- és viselkedésmódokat próbálják magyarázni.Az egyik ilyen a naiv tu-datelmélet zavara.

Kommunikációnk egyik alapköve a kölcsönösség, hogy bele tudjuk érezni magunkat a másik fejébe, bizonyos érzéseket, hangulatokat tulajdonítunk neki, és ezt figyelembe véve kommunikálunk vele. Az autistáknak ez többnyire nem nagyon megy, és ha belegondolunk, nem könnyű - még egy jól kommunikáló autistának, de nekünk sem - úgy beszélgetni valakivel, hogy nem tudjuk, mit érezhet, gondolhat a másik fél. Hozzájárul még ehhez, hogy sokszor nehezen olvasnak az arckifejezésünkből is, illetve az ő mimikájuk is szegényesebb lehet.Egy másik hipotézis a végrehajtó funkciók károsodása.

Hiába számol valaki akár már óvodásként ezres számkörben, lehet, hogy a - számunkra - legalapvetőbb cselekedetek is gondot okoznak neki, mint pl. az öltözködés, kézmosás stb. Mivel az autizmussal élők általában vizuális tipusúak, ezekhez rajzos megsegítést (folyamatábrákat) adhatunk számukra, ahogy a képes heti- vagy napirend is megkönnyítheti az életüket.Az autizmus annyira sokszínű és sokrétű, hogy nagyon sokat lehetne és kellene róla írni-beszélni ahhoz, hogy valóban reális képet tudjunk nyújtani.

Brokés Judit, AutiSpektrum Egyesület