Jókor rossz helyen

2010 kora tavasszal a hazai médiában már több helyen hírt adtunk a fenti eseményről. Nyomozás indult, amit megszüntettek, majd észrevételünk beadására újrakezdtek, s végül a Pápai Városi Ügyészség „tévedés” jogcímén a nyomozás újbóli megszüntetését rendelte el. Miért? Mi sem értjük, így hát közzétesszük, mert hátha valaki megmagyarázza nekünk, hogy miért nem felelős senki a történtekért.

Ki lehetne felelős? Talán az erdő tulajdonosa vagy a kitermelést végző munkások? Lehet, hogy életükben csak egyszer jártak kint ebben az erdőben, az előző amikor megvette, az utóbbi meg amikor kivágta.
Talán az erdő hasznosítója (aki nem azonos a tulajdonossal) a felelős? Sajnos ő is mondhatja azt, hogy fogalma nem volt arról, hogy mi az a sok kis fehér izé a lába alatt. Kötelező képzés az erdőtulajdonosoknak/bérlőknek nincs. Persze felvetődik a kérdés, hogy nem kellene az erdőtulajdonosoknak/bérlőknek némi kötelező képzés az erdő élővilágáról, különös tekintettel a védett fajokra? ha már egyszer nekik van hasznuk belőle

No de akkor ki a felelős? Szerintünk azok, akiknek mindenképpen tudniuk kellett a tőzikék ilyen arányú jelenlétéről. Ezek a hatóságok. Itt ugyanis nemcsak pár tőről van szó, hanem több mint 400.000-ről. Mint ahogy a végzésben szerepel: „A nyomozás során megállapítható tényállás szerint a szóban forgó földterület adott otthont Veszprém megye legjelentősebb, mintegy 1,2 ha kiterjedésű tavaszi tőzike állományának.” Ha az illetékes hatóságok (Erdészeti szakhatóság, Balatoni-felvidéki Nemzeti Park) több mint egy hektáron, évek alatt sem vesznek észre 400.000 tő tőzikét, akkor valahol nagy a baj.

A terület bérlője az erdészeti szakhatóságtól kért, és kapott engedélyt a tarvágásra. Mindenre kötelezték a kitermelőket amit csak el lehet képzelni, de a tőzikékről egy szó sem esett. Ugyanez a hatóság a helyszíni szemle után - a fakitermelést követően -, május elején is csupán a vágástakarítás elvégzésére hívta fel a figyelmet, de még ekkor sem beszélt senki tőzikékről, holott első feljelentésünk már április elején befutott a Rendőrségre. Miért nem jutott el az eset híre a Rendőrségtől az erdészeti szakhatóságig? Feltételezzük, hogy a hulladék fa összeszedését végző cég a fakitermeléshez hasonló figyelemmel járt el a tőzikéket illetően. Az erdészeti szakhatóság hallgatásának köszönhetően ugyanis még ekkor sem tud(hat)tak a tőzikéket ért károkról.
A vizsgálat mindenesetre kiemeli, hogy a terület se nem védett, se nem tartozik a Natura 2000 területek közé. Mi viszont nem értjük, hogy mindennek mi köze a történethez. Egy védett növény ugyanis akkor is védett, ha az nem védett területen van. Elpusztítása ugyanúgy törvénybe ütközik. A kirendelt igazságügyi szakértő bölcsen megállapította, hogy a tőzike csak akkor észlelhető, ha virágzik. Egy növény csak akkor védett, ha látszik? Akkor mi a helyzet a fokozottan védett bangókkal, melyek lényegében még virágzáskor is alig észlelhetők? Azok – nem láthatóságuk révén – bármikor kiirthatók? Ugyanezen szakértő azt már nem tudta megállapítani a tarvágáson, hogy mi az oka a (hűs erdőben élő) tőzikék pusztulásának.

Miért nem rendelkezett az erdészeti hatóság adatokkal a tőzikék jelenlétét illetően? S, ha rendelkezett, akkor ezt miért nem közölte a kitermelést kérőkkel? A határozat sűrűn védi a kitermelőt végző vállalkozást. Indokaik még érthetők is, de nem értjük, hogy miért nem beszél egy szóval sem a szakhatóságok felelősségéről. Ők nem felelősek? A hatóságok minden tő védett növényről tudnak? S, amelyekről nem tudnak, azok kiirthatók? Nem értjük tehát, hogy az ügyészség miért nem vizsgálta a szakhatóságok felelősségét. Azért mert nem magánszemélyt ért 40 milliós kár, hanem minden állampolgárt? Ha tud nekünk segíteni valaki a folytatásban, keressen meg minket!

Meizner Tibor