Ráadásul hazánkban a legalacsonyabb az elektromos autók havi átlagos fenntartási költsége, és egyedül nálunk nem kell gépjármű-, cégautó- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési illetéket fizetniük az elektromos autók tulajdonosainak – derül ki a huszonegy országban végzett elemzés eredményeiből.
Európa többi országában is kedvezően alakulnak a dolgok, állapította meg a kutatás, mindenhol csökkenőben vannak ezeknek a járműveknek a fenntartási költségei a benzin- és dízelhajtásúakhoz képest. Sőt van olyan ország, ahol még olcsóbb is. Mindez arra utalhat, hogy a környezetbarát autók egyre nagyobb teret nyerhetnek a jövőben.
A kutatás kontinensünk huszonegy országában vizsgálta a kis- és közepes méretű kocsik fenntartási költségeit a vásárlás utáni első három évben, évi húszezer kilométer megtételével számolva. A vizsgálat minden létező költséget számba vett: így az üzemanyagot, az adókat, a biztosítási díjat, a karbantartást és a jármű értékcsökkenését is.
Az elemzés a következő fontosabb megállapításokra jutott:
A fenntartási költségek eltérése országonként jelentős lehet. Míg Lengyelországban havi 448 euró, addig Olaszországban 761 euró. Magyarországon 479 euró a havi átlag, egész Európában pedig 616 euró.
A nemzeti jövedelem (GDP) arányában az olaszoknak, a finneknek és a belgáknak kell a legmélyebbre nyúlniuk a pénztárcájukba, ha a fenntartási költségekre tekintünk, míg az íreknek, a lengyeleknek, a magyaroknak és a svájciknak a legkevésbé mélyre.
Az villanyautózás költségei is jelentősen eltérhetnek a kontinens országaiban. Jó hír a magyar sofőröknek, hogy hazánkban a legalacsonyabbak, itt havonta átlagosan 597 euró. Itáliában viszont 986 eurót kell erre fordítaniuk az autótulajdonosoknak, ezzel ott a legdrágább az e-járművek használata.
Norvégia az egyetlen ország, ahol az elekrtomos autók fenntartása (havonta átlagosan 670 euró) a benzines (731 euró) és a dízelautókénál (722 euró) is alacsonyabb. Hazánkban a fenntartás átlagosan 597 eurónyi költsége, bár a többi országhoz képest a legalacsonyabbnak számít, a benzines (393 euró) és a gázolajos (405 euró) meghajtású járművekéhez képest jóval több.
A hagyományos üzemanyaggal futó járművek használata Norvégiában viseli meg legjobban a pénztárcát. A benzines autó fenntartása 731 eurót kóstál egy hónapban, míg a dízelolajjal működőre az északi ország lakójának 722 eurót kell kifizetnie. Mindkét összeg mintegy 200 euróval haladja meg a kontinensátlagot. A különbség főként a hagyományos energiahordozókkal futó kocsikat terhelő magasabb adókból és az általában is magasabb megélhetési költségekből származik.
Sok olyan ország van, ahol az e-autók tulajdonosai többet adóznak. Ők havi 131 euró adót fizetnek a magasabb beszerzési árak miatt. Ez jó pár euróval több, mint amit a benzineseknek (104 euró) és a dízeleseknek (108 euró) kell fizetniük. Magyarországon viszont nem kell ezzel a költségelemmel kalkulálni. Sőt: tavaly májusig hazánkban e-autó vásárlása esetén még 1,5 millió forintos állami támogatást is kérhetett az autótulajdonos.
Akinek elektromos autója van, sokat spórol az üzemanyagon. Átlagosan havi 39 eurót fizet az áramért, míg a benzinnel és dízellel utazó társainak havi 110 és 78 eurós költséggel kell számolniuk.
A benzinüzemű gépkocsik fenntartásának havi költsége Romániában a legalacsonyabb, mindössze 353 euró. Az utánuk fizetendő gépjárműadó átlagosan mindössze havi 50 euró, ez az európai átlag csupán 48 százaléka. Magyarország a második a sorban: itt havi 40 euróval több a benzines járművek fenntartási költsége, az adó ugyanakkor több mint a kétszerese a román értékeknek. Lízing esetén viszont mind a benzines, mint a gázolajos autó esetében visszaigényelhető az áfa.„Jó hír, hogy az e-autók már több országban a költség szempontjából is versenyképesek. Ám az elemzésünkből jól látszik, hogy fontos területeken, így például az adózás és a töltési infrastruktúra terén is mielőbbi állami intézkedésekre van szükség, hogy az elektromos járművek szerte a kontinensen Európa valódi alternatívát jelenthessenek. Használatuk a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb módja, és fontos, hogy mindenkinek lehetősége legyen a zöld megoldást választani” – nyilatkozta Tex Gunning, a LeasePlan vezérigazgatója.
A kutatás ebben a 21 országban folyt:
Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország.
Borítókép: Shutterstock
