fesztivál

2018.07.19. 12:53

A Sziget második legnagyobb színpada is hemzseg majd a sztároktól

Csak pár név ízelítőként: Cigarettes After Sex, Nick Murphy, Goo Goo Dolls, Asaf Avidan.

Budapest, 2016. augusztus 11. Fesztiválozók az A38 színpad elõtt a budapesti Hajógyári-szigeten a 24. Sziget fesztivál nulladik napján, 2016. augusztus 11-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Már csak néhány hét, és kezdődik a történetének legjobb zenei felhozatalát kínáló Sziget. A legnagyobb világsztárokat felvonultató Nagyszínpad mellett a fesztivál második legnagyobb színpada, a MasterCard Színpad by A38 nagysátrának programja is kihagyhatatlannak ígérkezik.

Többek között érkezik ugyanis az ambient pop jelenlegi egyik legmenőbb zenekara, a Cigarettes After Sex, akiknek új kislemezét az alternatív média ismét maximális pontszámmal díjazta. Az El Pasóban alakult, de már brooklyni székhelyű zenekar a különös feszültséget teremtő, ám lebegő hangulatok nagymestere.

A Sziget legszerethetőbb figurája és a világ legszerethetőbb blues-zenésze Seasick Steve. Annak ellenére, hogy Steve egy fiktív élettörténetet épített maga köré és simán elhitette a világgal, hogy önmagánál tíz évvel idősebb egyszerű muzsikus, aki utcazenélt, miközben korábban volt sessionzenész, hangmérnök, sőt állítólag ott dolgozott a Nirvana Nevermind albumának stúdiómunkálatain is, amikor leleplezte magát, senki nem sértődött meg, sőt. Maga készítette gitárjai legendásak, dalai tizen- és huszonévesekkel fedeztette fel újra a bluest, mindamellett rendkívül szuggesztív előadó. Szerencsés lány lesz az, aki felkerül majd a Sziget színpadára, hogy Steve elénekelje neki a Walkin' Mant, mint ahogy itt, alább.

A Sziget mindig is odafigyelt a brit gitárzenekarokra, elég csak a Franz Ferdinand első szigetes koncertjére emlékezni pályafutásuk felívelésekor, amikor még Habsburg György is kilátogatott megtekinteni a zenekart.

A Shame ismét a jelen izgalmát kínálja, pedig azt gondolhatnánk, hogy az elmúlt tizenakárhány évben szinte minden hangot, hangzást, tempót és dallamot összelegózott a zeneipar. És akkor itt jön ez a pár dél-londoni srác, akik a dalaikba valahogy mégis belecsempészik a slágerességet, önnön magukat, de mindeközben abban az ismerős posztpunkos, noise-rockos, indie-s köntösben halljuk viszont mindezt, ami egyrészt megadja a komfortérzetünket, még sincs meg a mintha-hallottam-volna-már-érzés.

Vannak olyan zenei zsenik, akik bármihez nyúlnak, arannyá válik: ám sokszor a zeneipar zenebohócot csinál belőlük, amit persze a közönség imád, de sokszor a tartalom elvész a soundban, a virgában és a loopvarázslatban. Az izraeli Asaf Avidan simán lehetne egy ilyen zenebohóc, de elképesztő adottságait, összetéveszthetetlen hangját, kompozíciós képességeit folkos-bluesos ihletettségű dalok szolgálatába állította. Egyszerre nyers és finom, lírai és durva, slágeres és művészi.

Jonathan Higgs zenekara, a Everything Everything is okkal került az idén 15 éves A38 hajó szigetes színpadára: a banda kiválóan összegzi a brit popzene legjobb pillanatait indie-től a radioheades megoldásokon át az elektronikáig és remélhetőleg, azon is túl.

Itt van ez a húszas éveinek elején járó norvég énekesnő-dalszerző Bergenből, aki fiatal kora ellenére másodszorra lép fel a Szigeten, akinek folkos, naiv, bájos dalai bejárták a Földet, aki képes egy meghitt lányszobát varázsolni a legnagyobb koncerttermekből, mintha az ágyán szélén ülve énekelne nekünk valaki, miközben teát főzünk. Hogy ez a varázslat még nem vált rutinná, az valószínűleg Aurora Aksnes magával ragadó személyiségéből adódik. Legyen így!

Ha előző napon Aurora a kedves lebegés, a londoni Wolf Alice a noise-os zúzás a vissza-a-kilencvenes-évek-elejére jegyében. Ennek ellenére most egy elszállósabb megaslágert másolunk ide: aki több adrenalinra vágyik, keressen rá a zenekar idei koncertfelvételeire, pár nap és nem csak a monitorral pogózhatunk.

A 2010-ben Melbourne-ben alakult King Gizzard & the Lizard Wizard 2012-ben adta ki első lemezét 12 Bar Bruise címmel, azóta pedig elképesztő ütemben születnek az újabbnál újabb lemezeik. Csak a tavalyi évben öt (!) stúdióalbummal álltak elő. Merészen próbálgatják a zenei stílusokat, a szörfös garázszenétől a pszichedelikus rockon és a folk-popon át, a jazzes hangzásokig.

John Rzeznik amerikai rocklegenda, Grammy-díjjal, zenekara, a Goo Goo Dolls a kilencvenes-nullás évek egyik legnépszerűbb amerikai alternatív zenekara volt, melynek talán legikonikusabb dala az Iris, amely az Angyalok Városa című film egyik betétdala is.

Chet Faker jelenleg inkább ismét eredeti nevén, Nick Murphyként koncertezik: ő az a poszt-poszt-poszt elektronikus zenei producer, aki zseniális videókkal lepi meg a világot egy-egy single megjelenése kapcsán, sőt magyar vonatkozása is van, hiszen forgatott neki a budapesti Umbrella stábja is. Chet, izé Nick zenéje az eltelt öt év során egyre sötétebb lett, ennek örömére tekintsük meg leghíresebb klipdalát.

A Knife-ból is ismert svéd Karin Dreijer szólóprojektje, a Fever Ray sok szempontból túlnőtt anyazenekarán, hiszen az If I Had A Heart című dalt gyakorlatilag mindenki ismeri mint a Vikingek című sorozat főcímzenéjét. 2017-ben jelent Plunge címmel a projekt második albuma, amely hasonlóképpen elementáris erejű, mint az új album egyik single-je.

A 2009 óta működő londoni elektronikus zenei duó, a Delta Heavy meglehetősen széles spektrumban alkot, ez konkrétan a BPM-számban is lemérhető, hiszen 110-től 174-ig meglehetősen sok stílusban írják az alapokat drum and basstól a mindent vivő dábstepig.

Természetesen ez még messze nem a teljes program, azért ide kell kattintani. A Szigetre amúgy rohamosan fogynak a belépők, több jegytípus már el is fogyott, érdemes még gyorsan a fesztivál weboldalának jegy menüpontján tájékozódni.

Borítókép: Az A38 Színpad sátra 2013-ban / MTI Fotó: Mohai Balázs

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!