Veilandics Amira Bianka: Egy modern népmese

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer őfelsége Szamira  királynő, aki egyedül élt édesanyjával, az öreg királynéval. Gyerekei már rég kirepültek a messze nagyvilágba, most ennek a történetét mesélem el mindenkinek.

A királynőnek egyszer volt, de már rég nincs férje, ennek oka: a király jobban szeretett a kocsmába járni, mint a családjáról gondoskodni. Két gyermekük volt: az idősebbik Violetta hercegnő és a kis Dávid herceg.

Veilandics Amira Bianka rajza

Az akaratos Violetta a távoli ígéret földjén próbált szerencsét. Egyedül ment, itthon udvarló nem várta, mivel sorra kosarazta ki a hercegeket, egyik sem volt neki megfelelő. Ott, Németországban viszont találkozott egy arab emírrel és rögtön beleszeretett. Két gyermekük született. Ez fordulópont volt a hiú hercegnő életében. Már nem az számított, amit ő akart, hanem mindennek úgy kellett történnie, ahogy Hasszan, az ifjú férj akarta. A királynő próbálta óvni, figyelmeztetni gyermekét a veszélyre, de mindhiába, csak azt érte el, hogy elveszítette őt örökre, unokáit sem láthatta. Így minden szeretetét a kis Dávid hercegre fordította.

Az úrfi mikor elérte azt a kort szintén útra kelt, hogy megtalálja boldogságát. Neki sem volt szerencséje, az álruhába bújt gonosz boszorkával találkozott. Glória kívülről csodaszép volt, gyönyörűsége megbabonázta a herceget. Rögtön az ujja köré csavarta, Dávid hű kutyaként követte és minden parancsát kérdés nélkül teljesítette. Egyik nap Glória Dávid hercegtől egy kacsalábon forgó palotát kért, modern konyhával, modern bútorokkal, ami nagyon drága volt, 10.000 euróba került. A herceg napestétől-naphosszáig robotolt, hogy teljesítse kiválasztottja minden óhaját, mégsem volt elég. Glória mégis minden apró-cseprő problémánál volt férjéhez, gyermeke apjához szaladt vissza, ami szomorúsággal töltötte el Dávidot. Ekkor jött rá, hogy Glória nem az, akinek mondja magát. Nem számított neki mi mindent tett érte az eltöltött közös idő alatt: az utazások, a drága ékszerek, a nagy shoppingolások és az, hogy mi mindenre tanította meg kislányát. Most fogta fel, hogy a lány csak kihasználta, de mégsem akarta elengedni, de legbelül tudta, hogy így jobb lenne.

Végső elhatározásában elkeseredetten tért vissza édesanyjához, a királynőhöz. Szamira fájdalmas szívvel vette tudomásul, hogy neki sem volt szerencséje a szerelemben. De itt volt a család, akire támaszkodhatott a bajban, akikhez hazatérhetett. Szamirának és az öreg királynénak most már csak ő maradt, ők hárman alkottak egy családot. A család mindig a legfontosabb mert, ha összetartunk, akkor mindig mindent megoldhatunk, így történt ez most is: Dávid talált magának egy takaros kis menyecskét a királyi udvarban akivel azóta is nagy boldogságban éldegélnek, hisz megértette végre, hogy nemcsak a rang és a külsőség számit.