Suller Franciska: A három tündérlány

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sűrű erdő, és abban az erdőben élt három tündérlány. Ezek a tündérlányok olyan, de olyan szépek voltak, akár a rózsa.

Suller Franciska rajza

Egyik nap Amarilla, a legidősebb tündérlány elment a folyóhoz vízért. Amikor odaért, találkozott egy aranyhallal. Ki akarta fogni, de a hal így szólt hozzá:

-          Hagyd meg az életem Amarilla, jótett helyében jót várj!

De Amarilla egy követ hajított a vízbe, a halat elkergette.

A következő napon a középső tündérlány Titanilla ment a folyóhoz vízért. Ő is találkozott az aranyhallal, ő is ki akarta fogni, de neki is könyörgött a halacska.

Azonban Titanilla sem törődött a halacska esdeklésével, ő is követ hajított utána.

Harmadik napon Kamilla, a legkisebb tündérlány ment vízért.

Amikor megmerítette vödrét, abba is beleúszott a kis aranyhal. Kamillát is kérte a halacska, hogy hagyja meg az életét.

A legkisebb lány jó és tisztaszívű volt, nem úgy, mint testvérei. Elengedte a kis aranyhalat.

Egy napon megjelent az erdő legmélyebb és legsötétebb zugából Priszilla a gonosz tündér, aki elrabolta a két idősebb tündérlányt, mert féltékeny volt a szépségükre. Priszilla azt a feltételt szabta, hogy Kamilla, a legkisebb tündérlány, hosszú hajának levágásával mentheti meg nővéreit.

Gonosz terve sikerült. Kamilla levágta derékig érő, gyönyörű, szőke haját, de az erdő gonosz tündére nem adta vissza a nővéreit.

Ekkor Kamillának eszébe jutott a kis aranyhalacska. Rögtön segítségül hívta.

A kis aranyhal, aranymadár képében azonnal odarepült, hogy segítsen Kamillának.

Addig űzte a gonosz, féltékeny tündért, amíg az örökre el nem hagyta a békés erdőt, majd visszavarázsolta Kamilla csodás haját.

A kis hal megígértette a két idősebb tündérlánnyal, hogy máskor nem viselkednek így, mert a szépség nem minden, jószívűnek is kell lenni.

A tündérlányok megfogadták a halacska tanácsát, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.