Eltemették a Polányi passiót

A Magyarpolányi Passió Kulturális és Hagyományőrző Egyesület a Polányi passió temetésére várta vendégeit. A falu kálváriadombjára szervezett rendezvényen arra hívták fel a figyelmet, hogy a misztériumjátékot életének tizenötödik esztendejében elmúlásra kényszerítették. Sebe István, az egyesület elnöke felidézte a passió létrehozásának a közös lépéseit, amelyhez erős hitre, kitartásra és sokszor éltető reményre volt szükségük.

- Hisszük és a valljuk, hogy az elkezdett úton végig kell menni. Az összetartozásról, a hűségről és a barátságról helyezünk el jeleket az utókornak - mondta Sebe István, majd Tömöry Péter író-rendező korábban írt levelét idézte: "Vannak körök, amelyekből lehetetlen kilépni anélkül, hogy az embert magát föl ne adná. Erről szól a passió evangéliumi története... A rendezők által kiosztott szerepeket vissza lehet adni, de azt a szerepet, amit a sors ránk kiosztott, önmagunk megalázása nélkül képtelenség elutasítani."

A miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként bemutatott Szőcs Géza költő, kormánybiztos egy több mint tíz évvel ezelőtti szövegét olvasta fel, amelyben életének egyik legemlékezetesebb előadásának nevezete a Polányi passiót, majd arról szólt, hogy a magyarpolányiak dönthettek az előadás sorsáról.

A rendezvényen felszólaltak a passió közreműködői, és az előadás európai értékeit hangsúlyozó leveleket olvastak fel, köztük Ebele Ferenc nyugdíjas plébános szavait ismertették. Az író-rendező elégette a misztériumjáték szövegkönyvét, végül közös énekkel búcsúztak az előadástól.