Rozmaring Magyarország kalapján - Őrzik a sváb hagyományokat Gannán

– Az első írásos emlék a településről egy 1171-es oklevélen olvasható. A környék azonban már az ezt megelőző időkben is lakott volt, rengeteg római kori érmét találtak a térségben, valamint egy római villa is állt egykor a falu külterületén – kezdett bele a történelmi áttekintőbe Nagy Ottó, Ganna polgármestere. – 1552-ben, a török betörés után a terület két évszázadig lakatlan volt. Erre az időközben elvadult tájra telepítették be a svábokat Stájerországból, Bajorföldről és Burgenlandból 1748 és 1752 között. Az 1848-as szabadságharc idején még két külön település volt Nagyganna és Kisganna, ezeket 1940-ben egyesítették. Egy évvel később a népszámláláson a falu lakosságának nagy része német nemzetiségűnek vallotta magát, akkorra már csaknem 900-an éltek a településen – fűzte hozzá a falu vezetője. Mint mondta, a későbbi kitelepítések komoly megrázkódtatást okoztak, hiszen félezer ember, a falu lakosságának több mint fele kényszerült elhagyni otthonát.

– Az első kitelepítés 1946. július 5-én történt, a második 1948 január 8-án. Amit kétszáz év alatt felépített több generáció, azt mind itt kellett hagyniuk. Marhavagonokban utaztak Németországba, Karlsruhe és Drezda környékére. Az elűzetés után az üresen maradt házakba a Felvidékről, Borsodból és Vas megyéből telepítettek családokat. Ezt az időszakot a téeszesítés követte, majd 1956-ra nagyobb fejlesztések is megvalósultak: vízvezetékrendszert építettek ki a faluban. 1971-ben megalakult az asszonykórus, ami máig működik. A rendszerváltozás után visszakerült a körjegyzőség, illetve telefon-, gáz- és csatornarendszerrel gazdagodott a település. Az összes út és járda aszfalt- és térkőburkolatot kapott. A településünkön könyvtár, polgárőrség, sportkör és nyugdíjasklub is működik. 1998-ban lehetőség nyílt német önkormányzat létrehozására. A 2001-es népszámláláson mindössze 25 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. 2011-re ez a szám már jócskán megnőtt, a lakosság mintegy 65 százalékát jelentette – vette sorra a történelmi fordulópontokat a polgármester.

Az 1813-tól 1818-ig épült Esterházy Mauzóleum Ganna szimbólumának számít. A grandiózus építmény alap-körének területe 16 méter, a kupola magassága pedig 20 méter

– Hetvenöt nemzetőrt, valamint az első és a második világháborúban számos hőst adott a község lakossága az országnak. Úgy gondolom, a magyarországi németség bizonyította az idők során, hogy egy rozmaring lehet Magyarország kalapján – merengett el a település vezetője. A letűnt korok emlékét több építmény is őrzi ma Gannán. – Az Esterházy Mauzóleum 1813-tól 1818-ig épült. Ez ma is a falu szimbóluma. Két éve pályázati keretből megújítottuk a kupolát és a felső zsalugátereket. Tennivaló azonban még bőven van, mivel az építmény óriási, az alapkör területe 16 méter, a kupola magassága pedig 20 méter. Az Esterházy-család 52 tagja nyugszik itt – árulta el a polgármester.

Nagy Ottó az első ciklusát tölti a község élén. – Korábban 16 évig voltam alpolgármester, valamint a Gannai Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője. Az előző polgármester, Vesztergom József 24 éven át eredményesen irányította a falut. Szeretném azt a vonulatot folytatni, amit a korábbi vezetés tűzött ki célul. A közintézményeink rendben vannak, emellett pedig pályázatok útján igyekszünk előrelépni az önkormányzat által megalkotott fejlesztési tervek szerint. A már megszokott programjainkat szeretnénk továbbra is megtartani – ismertette terveiket a veol.hu-val Nagy Ottó.

Nagy Ottó polgármester elmondta, pályázatok útján szeretnének előrelépni Fotó: Polgár Tibor

Kiemelte, hogy a falu fő bevételi forrását a turizmus adja. Hét vendégház található a településen, ahova elsősorban a környék nyugalma vonzza a turistákat, de a falunapok, nemzetiségi napok és egyéb közösségi rendezvények is sok érdeklődőt csalogatnak Gannára. Ezeken az eseményeken megmutatkozik, hogy mennyire összetartó a terület lakossága, hiszen minden alkalommal rengeteg felajánlás érkezik, a közös munkákra pedig lelkes önkéntesek is jelentkeznek. Ennek szellemében rendkívül színes közösségi életet él a község jelenleg csaknem 300 lakója, akik nagyon befogadóak. – A településen több mint harminc osztrák és német tulajdonú ingatlan van, de sokan járnak ide nyaralni is. Mivel a helyiek jól beszélik a német nyelvet, így könnyen megtaláljuk a közös hangot a külföldiekkel – jegyezte meg Nagy Ottó.

Mindezt Reichardt György, Ganna katolikus plébánosa is alátámasztotta. – 12 éve szolgálok itt, és bátran mondhatom, hogy felettébb összetartó a gannai közösség. Az egyház és az önkormányzat is kölcsönösen segíti egymást. Ez a nagyfokú megértés, példás együttműködés pedig rendkívül fontos manapság. Hétköznap esténként általában 15–20 fő látogat  el a misére, amin vasárnap akár 60–70-en is részt vesznek – büszkélkedett a plébános.

– Ez egy kistelepülés, ahol egymásra vagyunk utalva. Nem engedhetjük meg, hogy széthúzás legyen. Úgy látom, hogy összekovácsolódott a lakosság, és hasonlóan működünk, akár egy nagy család – jegyezte meg mosolyogva Nagy Ottó, bízva a hasonlóan kedvező folytatásban.