Kultúra

2015.11.08. 10:59

Rapper? Költő? Vagy valaki más?

Ajka – A zene felől jöttem, nálam a verset nem a szépség, hanem a keresetlenség teszi jó alkotássá. Nem is az ihletben, hanem a félmondatos ötletekben hiszek. A műfajokkal lehet és érdemes is játszani – egyebek mellett ezeket is kifejtette Závada Péter a Bródy Imre Gimnáziumban tartott író-olvasó találkozót követően.

Szántó Renáta

Fiatal kora ellenére már országszerte ismert. A slam poetry egyik hazai nagyágyúja, Akkezdet Phiai formáció tagja, nem mellesleg drámaíró, dalszövegíró, rapper és költő is egy személyben. Színes egyéniség, aki a konvenciókat fenntartásokkal kezeli.

– Különböző műfajokban alkotsz párhuzamosan. Hogyan lehet az ember ennyire sokféle?

– Nincs több ember, az ember jóformán ugyanaz, egy szív, egy agy, ezt kell jól beosztani.

– Neked a jelek szerint sikerült.

– Pedig nem teszek mást, mint állandó, megszállott érdeklődést mutatok a szövegek iránt, szoros viszonyt ápolok velük.

– Költőként vagy inkább rapperként gondolnak rád a fiatalok?

– Elképesztő, hogy ez ennyire szét van választva, pedig ugyanazt csinálom húsz éve. Szövegeket találok ki, melyek egyszer papíron jelennek meg, máskor meg szóban. Valójában semmi különbség nincs köztük. Persze műfajok vannak, de bennem ez nem válik szét, a nyelvvel foglalkozom, a skatulyák csak a befogadót segítik abban, hogy eligazodjon, rappert hallgat-e éppen.

 

– Apropó, rap: mitől hiteles Akkezdet Phiai?

– Kreatívian bánunk a szavakkal, és olyan történetekről szövegelünk, melyeket az éjszakában vagy külföldön éltünk át. Hektikus, mégis nyelvileg gazdag élményanyag.

– Ki vagy mi inspirál téged?

– Lényegében minden. Nem az ihletben, hanem a félmondatos ötletekben hiszek. A görögöktől kezdve a posztmodern szövegeken át a mindennapok apró pillanataiig bármi lehet inspiráció. Elég, ha valaki mond valamit, amiről eszembe jut egy érdekes gondolat, amit aztán rögtön fel is jegyzek a telefonomba.

– A görögök a legtöbb esetben a szépségre és a tökéletességre törekedtek. Veled mi a helyzet?

– A zene felől jöttem, nálam a verset nem a szépség, hanem a keresetlenség teszi jó alkotássá. Amúgy ritka a teljes egészében jó vers. Különben sem kell mindig szépeket írni, lüktetőbb lesz a költemény, ha sikerül a romantikus harmóniát megtörni. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy archaikus nyelven akarnak fogalmazni, pedig a beszélt nyelv erőteljesebbé teszi a mondanivalót napjainkban.

– Van jövőjük még a verseknek?

– Én azt látom, hogy a slam poetry elképesztő méretekben és volumenben volt képes népszerűsíteni az irodalmi alkotásokat itthon. A középiskolai tananyagok része lett ez az új látásmód, sokan elkezdtek írni ennek hatására. Persze lehet, hogy mindig is népszerű volt az alkotás a fiatalok körében, de régen nem létezett ilyen platform, ahol ennyire szabadon megmutathatták a gondolataikat. A slam poetry felszabadítja a verset, aminek hatására ma már nem ciki az irodalommal foglalkozni. Az emberek alapvető igénye lett az írás, ami, ha így megy tovább, akkor élénk irodalmi életet és közéletet tud generálni. A vers mostanra már nem műtárgy, hanem eleven, velünk élő történés.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!