Kultúra

2017.07.10. 18:25

A várpalotaiak megismerhetik az egykori zsidó közösségek mindennapjait

A Közösségi hét programsorozat keretében a Nagy Gyula Galériában adott koncertet a közelmúltban a Budapesti Fesztiválzenekar.

Szabó Péter Dániel

A művészeti együttes 2015 óta évadonként három alkalommal egy Közösségi hét névre keresztelt programsorozat keretében idősotthonokban, gyermekgondozási intézményekben, templomokban és zsinagógákban muzsikál. Így jutottak el júniusban Várpalotára is, ahol a jelenleg Nagy Gyula Galériaként működő egykori zsinagógában adtak ingyenes koncertet.

A Budapesti Fesztiválzenekar évről évre többet tesz azért, hogy muzsikája ne maradjon a koncerttermek falai között. Egyedi hangversenyformákat vezetnek be, s egyre szokatlanabb helyszíneken zenélnek. Az együttes ily módon kíván új kapcsolatokat létesíteni a közönséggel. E célból hívták életre a Közösségi hetet. - Ilyenkor négy részre oszlik a zenekar. Felkeresünk nyugdíjasházakat, hátrányos helyzetű falvakban gyermekeknek adunk elő egy meseoperát, templomokban zenélünk korhű barokk hangszereken, illetve zsinagógákban muzsikálunk. A cél, hogy azok az emberek is megtapasztalhassák, milyen jótékony hatású és különleges erejű a zene, akik ezt anyagi, szociális vagy egészségügyi okból egyébként nem tehetnék meg - mondta el kérdésünkre Ács Ákos, a Budapesti Fesztiválzenekar szólóklarinétosa.

A rendhagyó várpalotai koncertre három komolyzenei művel készült a zenekar. Schubert F-dúr oktettje mellett kortárs izraeli zeneszerző, Jan Freidlin Szonáta három látomásban című műve csendült fel, illetve Mendelssohn vonosnégyes oktettjét is hallhatta a közönség.

Az elmúlt három évben a zenekar összesen 27 zsinagógában koncertezett. A zenészek és zenei igazgatójuk, Fischer Iván azt szeretnék, ha az üresen álló zsinagógák újra megtelnének élettel, zenével és kultúrával, ahogy történik az például Várpalotán, a művészeti kiállítóhelyként is funkcionáló Nagy Gyula Galériában. A helyiek ezáltal megismerhetik az egykori zsidó közösségek mindennapjait és kultúráját. A várpalotai zsidóság történetéről Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija beszélt a hallgatóságnak a koncerten. Elmondta, a várpalotai közösség megalakulása 1750-re tehető, majd 1839-ben épült fel a klasszicista stílusú zsinagóga, ezzel egyidejűleg egy úgynevezett jesivát is alapítottak. - A jesiva a talmud iskola, ahol rabbinövendékek tanulnak, azaz a város zsidó lakosságán felül Várpalotán több tucatnyi fiatal tanult, előadóként pedig idős rabbik fordultak meg a településen - emelte ki Köves Slomó, aki elmondta, 1888-ban 599 zsidó élt Várpalotán, majd egyre fogyatkozott a közösség létszáma. 1944-ben a német megszállás után 260 főt zártak gettóba, majd július 4-én marhavagonokba zárva Aushwitzba szállították őket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!