Itt a farsang, áll a bál

A rómaiak ezt a télűző-tavaszváró időszakot Saturnalia ünnepnek hívták, ami egy hétig tartott. Az egy hét alatt megvendégelték a szegényeket, a családtagok megajándékozták egymást. Ebben az időben rendezték a közkedvelt gladiátor viadalokat is. Egyes tanulmányok szerint a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amit egykor álarcos, vidám menet tolt végig a mai főváros utcáin, innen eredhet a karnevál elnevezés.

A hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor egyre rövidebbek a nappalok, úgy gondolták, hogy a Nap megbetegszik és ez által a gonosz szellemek életre kelnek. Ezért a gonosz lidérceket felvonulással, beöltözéssel és boszorkánybáb égetéssel akarták elűzni. A régi jelmezek mind nagyok és félelmetesek voltak, hogy elűzzék a halált és a hideget. A mai modern karnevál pedig az első jelmezesektől ered, akik, halottas menetet utánozva vonultak fel az utcákon. Nem csak télbúcsúztató mulatság a farsang, hanem a párválasztás időszaka is, hiszen ez idő alatt van a szerelmesek ünnepe, Valentin nap is. A nagyböjt ideje alatt tilos volt házasodni, ezért a farsang esküvői szezonnak is számított.

A báli szezon és a táncmulatságok lényege, célja az eljegyzés volt. A farsangvasárnapot a farsang farkaként szokták emlegetni, mint utolsó vasárnapot a böjti időszak előtt. A néphagyomány több elnevezést is használ rá: ötvened vasárnap, sonkahagyó vasárnap, vő vasárnap. A legények ezen a napon tűzték ki kapujukra az ajándékba kapott bokrétát, annak jeléül, hogy eljegyzik a virágot adó lányt. A farsang farkának záró napja pedig a húshagyó kedd, a farsangtemetés napja.

Eltemették a telet, fa koporsót vagy szalmát égettek. A húshagyó keddet más néven madzaghagyó keddként szokták emlegetni, mert ilyenkor lefogytak a madzagon lógó ételek (sonka, kolbász). Magyarországon több réteg is ünnepelte a farsangot, így az a társadalom fontos része lett. A párválasztás mellett a beöltözés lényege a szabályok kigúnyolása és felrúgása, amelyet jól mutat a határtalan bolondozás az álarc névtelensége mögött.

Az asszonyfarsangot farsang utolsó vasárnapján tartották. Ezen a napon csak asszonyok vehettek részt, akik kizárólag ezen a napon korlátlanul ihattak, nótázhattak. A farsang időszakban főleg húsféléket, laktató húsételeket ettek. Mindenből korlátlanul fogyasztottak, hiszen ezután a böjt ideje következett, amikor le kell mondani a húsról és minden jóról. Jellegzetes farsangi ételek közé sorolható a fánk, kocsonya és a káposzta.

Más népeknél van, hogy teljesen eltérő időpontban van a farsang, mint Magyarországon. Velencében már karácsony másnapján, Spanyolországban pedig január 20-án. Párizsban a kövér ökröt álarcosok vezetik körbe a városon, majd ezzel fejezik be az ünnepséget. Németországban az álarcos bálok közül kiemelkedik a farsang utolsó keddjén rendezett Narrenfest, vagyis bolondok keddje. Ma a két leghíresebb és legszebb karnevál a Velencei és a Riói karnevál.

Előbbi misztikus maszkjai miatt lett idegenforgalmi látványosság, addig Rióban hatalmas feldíszített kocsik vonulnak végig a városon, amiken a szamba iskolák képviselői ropják a táncot.