Gyermek a magyar képzőművészetben címmel nyílt kiállítás a Vaszary Galériában

A január elejéig látogatható kiállítást Jeney Zoltán író, műfordító nyitotta meg. Beszédében rávilágított, hogy miért annyira közérthető, közönségbarát, és szerethető ez a tárlat. A Gyermek a magyar képzőművészetben címet viselő kiállítás ugyanis nem a megszokott kronológikus módon mutatja be az egyes korszakok gyermekábrázolásait, hanem kultúrtörténeti alapon, témaközpontú blokkokat választ. A termekben a képek egy - egy témát járnak körül különböző korokban.

Milyen volt a családábrázolás az 1800-as években, amikor a patriarchális családban, ahol az apa a nő és a gyerekek fölé magasodva, érintések nélkül él. Vagy egy másik képen a 2000-es évek elejének szétesett családjában ahol az apa nélküli családban a nő férfiszerepeket is játszik. Milyen volt a gyermek a különböző korszakokban modellként, a vidéki élet szereplőjeként, vagy játék közben.- Személyes érintettség okán hoztuk létre ezt a kiállítást- mesélte lapunknak Révész Emese kurátor.

- A férjemmel régóta gyűjtjük a magyar képzőművészet gyermekábrázolásait.    A magyar művészettörténet kevésbé szereti az ilyen rendhagyó válogatásokat, de úgy érzem, hogy így jobban kijönnek a feszültségek. Az anyaság témában például egyszerre lehet megmutatni a gyermekét tápláló madonnát és a csonka családot - tette hozzá.

A gyerekkorok történetét sokan kutatják, és a kurátorok igyekeztek olyan munkákból válogatni, melyek kevéssé ismertek.

Nem csak festmények, hanem grafikák, szobrok és videók is megjelennek a kiállításon. Olyan nagy nevek munkái, mint Barabás Miklós, Csók István, Glatz Oszkár, Szőnyi István, Munkácsy Mihály, Fényes Adolf vagy Vaszary János.

A közel félszáz festmény az 1700-as évektől napjainkig válogat. A kiállítás kultúrtörténeti szerepre vállalkozik: megmutatja, hogy hogyan változott a család és a gyermek társadalmi szerepének a megítélése, a különböző korszakokban. A gyerek megítélése a jogban,, az erkölcsben, hogyan változtak meg a      nemi szerepek,     a gyerek - szülő  viszony.

Munkácsy Mihály az 1870-es évek végén készített vázlatai alapján festette meg a falusi iskolai vizsgát ábrázoló népéletképét, Itt az iskola nem az élénk gyermekközösség terepe, hanem a felnőtteknek alárendelt gyerek kiszolgáltatottságának színtere.

A kiállítás kifejezetten ide, Balatonfüredre készült. Bár már volt egy előzménye a Budapesti Történeti Múzeumban, ez most kissé más tematikával, más képekkel valósult meg.

Az alkotásokat is több múzeumból kérték el, de magángyűjtemények is rendelkezésre bocsátottak alkotásokat. Magángyűjteményből érkezett a kiállítás egyik legizgalmasabb munkája is: Szenteleki Gábor Kislány herpesszel című festménye. Ez a kép került a mostani tárlat meghívóira és poszterjeire is.