Finn színházi est

Johan Vilhelm Snelmann finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi 210 évvel ezelőtt született. A XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró ember jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére, illetve a finn pénz, a márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak, a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának tartják. Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket és kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára hetilapot jelentetett meg svéd nyelven, ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat. J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap, illetve a „Finnség napja”, országszerte tartott nemzeti ünnep.

Ebből az alkalomból szerveztek színházi estet a veszprémi intézményben, ahol felléptek a Petőfi Színház művészei – Módri Györgyi, Soltis Nóra és Máté P. Gábor -, a Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola Kicsinyek kórusa Baráth Péterné vezényletével, bemutatták Gáspár Gábor fotóművész Finnországban készült építészetet, természetet és a művészetet ábrázoló fotóit. Az estet szerkesztő Gombár Endre író, műfordító, irodalomtörténész a finnországi színházi kultúráról beszélt. Arról, hogy a színház a népi színjátszásból született, a nemzeti jelleget megkérdőjelezte a globalizáció, a drámaírók új generációja törekszik az interaktivitásra, illetve hogy a financiális problémákat angol és amerikai szerzők zenés, táncos darabjaival, musicalek bemutatásával igyekeznek enyhíteni. Hasonló folyamatok játszódnak le a finn színházi életben, mint nálunk, Magyarországon, összegezte az est házigazdája, Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, aki a finn nyelvről, a rokonságról is kérdezte az író, műfordítót.

A színházi programon ételeket és italokat lehetett kóstolni: a finn tepsis palacsintát, a pannukakku-t és a karácsonyhoz tartozó forralt bort, a glögi-t.