Az alföldi szecesszió vándorkiállításon

Gopcsa Katalin művészettörténész beszélt pályája kezdetéről, az egyetemen nem sokat emlegették a szecesszió szót, mint elmondta. Az építészetet nehéz megfogni, van egyfajta közönyösség iránta, tette hozzá. A kiállítás szemléletváltást is jelent, áttörés indult meg, hiszen vannak már ezzel foglalkozó csatornák, újságok is.

A kiállítás szemléletváltást is jelent
Fotó: Balogh Ákos

A másik áttörés a szecesszió fogalmával történt. Gopcsa Katalin megnyitóbeszédében idézett a kiállított tablóképekről is. Keserü Katalin disszertációja után fokozottabb érdeklődés mutatkozott a szecesszió iránt, fűzte hozzá. Megemlített még olyan jelentős műveket a témában, mint Moravánszky Ákos Építészet az Osztrák- Magyar Monarchiában című könyvét, vagy Gerle János, Bagyinszki Zoltán Alföldi szecesszió című munkáját, ahol a fogalom elsőként jelent meg. Egy 2011-es, Brüsszel, Barcelona és Budapestről szóló kiadványban került fel először a főváros neve a szecesszió térképére.

Sipos Anna művészettörténész a kiállítás címével kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az kérdőjelesen is értelmezhető, vajon létezik-e olyan fogalom, hogy alföldi szecesszió. A kiállítás egy konferencia révén valósult meg, mondta. Kifejtette, a szecessziónak több fajtája létezik, például német és francia, amiknek külön témáik, jellegzetességeik vannak. A kiállítás sok olyan épületet is bemutat, amit a kurátorok fedeztek fel, zárta gondolatait.

A tárlat augusztus 31-ig tekinthető meg, a könyvtár nyitvatartási idejében.