A munka gyümölcse

Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang és a lakomák ideje, valamint a szüret. A szüret a különböző korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is. Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás.

Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szürethez kapcsolódó mulatságok közül legjelentősebbek a felvonulások. A 18. század második felében alakultak ki az úgynevezett Baksus ünnepségek. Az antik hagyomány e tovább élő formáját vándorló kádárlegények ismerték meg német vagy nyugati szláv területeken, és hozták magukkal.

Tokaj-hegyalján a Bacchus-kultuszhoz fűződő ünnepek kezdetben ugyancsak a farsang idejére estek, amikor már az újbor is kiforrott. Az 1700-as évek elejétől - a népi szüreti szokások kifejlődésével - azonban fokozatosan október-novemberre húzódtak át. Ezek a szokások évről évre színesedtek, újabb meg újabb népi elemekkel gazdagodtak, mint például Erdőbényén a kádártánc, Tokajban és Tarcalon a kisbíró és a szüreti bál.

Mindezek együttes hatására alakultak ki és mosódtak egybe a jelenbéli szüreti felvonulások. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.

A szőlő szüretelésén kívül az ilyenkor beérő gyümölcsöket is betakarították, mint például a szilvát. E kiváló gyümölcs szinte mindennek alkalmas, talán ezért is a legkedveltebb fajta. Ebből van a legfinomabb lekvár, pálinka, aszalt szilva, de befőttnek, savanyúságnak is tökéletesen megfelel. Hazánkban a legkedveltebb gyümölcs, minden emberre két szilvafa jut. Litéren, a Bendola-patak partján is szép nagy szilvások voltak, ennek kapcsán jutott eszünkbe, hogy elevenítsük fel a hagyományt, és minden esztendőben, mikor „Hull a szilva a fáról ”, ünnepeljük meg ennek a remek gyümölcsnek a megérését.

A Litéri Zöldág Kulturális Egyesület és Litér Község Önkormányzatának támogatásával és kitartó munkájával immár hatodik alkalommal rendeztük meg szeptember 10-én, szombaton a Litéri szilvaünnepet. A rendezvényen volt hagyományőrző táncos-maskarás felvonulás, litéri és környékbeli táncosokkal, énekesekkel, valamint Németh Dénessel és Zenekarával a művelődési háztól.

Közben szilvás gombóc, szilvás sütemények és italok kóstolása, majd játékos vetélkedő a betakarítás és a szüret jegyében - ismét a művelődési házban. Végül táncmulatság gyermekeknek és felnőtteknek, tánctanítással a szilva ünnepén.

Baksa Kata művelődésszervező