Nem jöttek le a falvédőről - Textilkiállítás nyílt a pápai Kékfestő Múzeumban

Szemnek szép kelmék III. - Asszonyok hímzett álmai címmel nyílt meg a Gróf Esterházy Károly Múzeum időszaki kiállítása Pápa város néprajzi kollekciója, a Győry-gyűjtemény anyagából június 24-én, szombaton a Kékfestő Múzeum szárítópadlásán.

Nagy-L. István múzeumigazgató kiemelte, Pápa városa nem lehet meg a Győry-gyűjtemény nélkül

Nagy-L. István múzeumigazgató köszöntőjében hangsúlyozta, rendkívüli dolog, hogy éppen a Múzeumok Éjszakáján nyitották meg a rendhagyó textilkiállítást. Bejelentette, hogy a közel húsz éve nem látogatható, Európában egyedüli módon fennmaradt lójárgányos mángorló meg fog újulni, s az építési területre való tekintettel megszüntették az előterében eddig látható Győry-gyűjteményt. Mivel Pápa városa nem létezhet e népművészeti kollekció nélkül, ezért az intézmény szárítópadlásán álmodták újra a nem mindennapi tárlatot. Melynek egy elemét külön kiemelte: a hímzett párna-installációt, ami az asszonyok égbe szökő álmait jelképezi.

Gyengéné Császár Angéla textilművész felhívta a figyelmet arra, a kiállított textíliák nemcsak használati tárgyak, de alkotások, kincsek is

- Nemcsak használati tárgyak, de alkotások, kincsek is. Készítésük közben álmodtak, gondolatokat közöltek színekkel, formákkal. Az öltések tárháza egyben a kommunikáció eszköze is volt. Sok munkaórát, erőfeszítést, érzést, valamint a kitartás, a gondoskodás képességét rejtik magukban e vásznak. A kiállítás ismereteket nyújt a múltról, s alapokat ad a jövő építéséhez – méltatta a tárlatot Gyengéné Császár Angéla textilművész.

Győry Endréné néprajzi gyűjtő és Reidmár Linda etnográfus, a kiállítás kurátora a megnyitón

Győry Endréné néprajzi gyűjtő elégedetten nyilatkozott a jó ízléssel kialakított, a 19. század végéből és a 20. század első feléből való népi, polgári és nagypolgári hímzett holmikat felvonultató, nagylélegzetű áttekintésről. Megjegyezte, híres pápai családok tárgyai is szerepelnek kollekciójában. Látható például Kapossy Lucián professzor lányának szecessziós ruhája. Sok textília a két világégés között a városban működött „Cérna Egyetem" női ipariskola műhelyéből maradt fenn. Hozzáfűzte, a kiállított alkotások közül több is van, ami saját keze munkája.

A szárítópadláson ötletesen használták ki a teret: a mennyezetről lógatták le a falvédőket

A kiállítás építését Hauber János restaurátor vezette. Rendezője Reidmár Linda etnográfus volt. A kurátor elárulta, a padlás nagy belmagassága kínálta a textilek belógatással történő elhelyezésének módját. A gyűjtemény nagy része paraszti hímzésekből áll, ezt egy paraszti enteriőrrel mutatják be. A polgári enteriőrben többek között stafírungok találhatóak. A kettőt összekapcsolva jelennek meg a feliratos falvédők, melyeket bármely társadalmi réteg előszeretettel alkalmazott a konyhában, a hálószobában. Keletkezési idejüket, az 1920-50-es éveket idézi meg a tárlaton gramofonról hallható muzsika.

A hímzett párna-installáció az asszonyok égbe szökő álmait jelképezi
Fotók: Laskovics Márió

Leginkább a falvédők ábrázolásai, idézetei tükrözik a korabeli nők elérhető és elérhetetlen vágyait, érzéseit. A kiállítás legrégebbi darabja egy vélhetően 19. század végi szőrhímzéssel készült párna. Az említett tárgyakon kívül helyet kaptak még díszabroszok, hálóruhák, réklik, szekrénycsíkok, halottas lepedők.

A textiltárlat az év hátralévő részében, december 31-ig látogatható.