A hit és a szeretet viszi előre Esztergályos Cecíliát

Hazánk egyik legnépszerűbb és legismertebb színésznőjével Pápán, a Moude és Harold című nagy sikerű előadás után beszélgettünk, ennek a színdarabnak a címszerepében láthattuk Esztergályos Cecíliát a Jókai Mór Művelődési és Szabadidőközpont (JMSZK) színpadán.

- Nem szeretem, hanem egyszerűen imádom ezt a darabot - mondta mosolyogva a Naplónak nyilatkozva Esztergályos Cecília. - A Moude és Harold főszerepét Galambos Zoltán igazgató-rendezőnek köszönhetem. Tíz évvel ezelőtt játszottam nála először, később megígérte, hogy keres nekem egy főszerepet, amivel igazán boldog leszek. A Körúti Színház előadásában a szereplőgárda is kiváló, mindig örömmel játszom Moude karakterét. Pápán már régen léptem fel, örülök, hogy itt lehettem.

- Nagyon sok színdarabban láthatjuk jelenleg, ha jól tudom, hat színházban tizenhárom előadásban szerepel.

- Igen, és most próbálom a tizennegyediket. Én mindig örülük, ha valamilyen előadásban számítanak rám. Boldog vagyok, hogy van állandó társulatom, ez az Új Színház. Dörner György igazgatónak köszönhetem ezt, és Koncz Gábornak, valamint Tordai Terinek. Minden szerepet  köszönök, és nagyon örülök, hogy még mindig sokan gondolnak rám.

- A színházi szerepei mellett saját életét feldolgozó önálló estjeivel is járja az országot. Az Imádtam férjhez menni előadás címe szó szerint is igaz, hiszen hat alkalommal mondta ki a boldogító igent.

- Jelenleg két önálló estem van, az Imádtam férjhez menni és a Meddig vagyok?! című. Valóban hat alkalommal mentem férjhez, mert ennyi embert szerettem, és engem is viszont szerettek. A mostani férjemmel már harminckét éve élünk együtt, és még szeretnék egészségben, békében, boldogságban sokáig élni.

Esztergályos Cecília a Moude és Harold című színdarab főszerepében Pápán, a JMSZK színpadán Fotó: Polgár Szilárd

- Sok interjúban olvasható, hogy mennyire fontos Esztergályos Cecília számára a hit. Nagyon alapvető kérdésekről beszél, miközben modern világunk egyre jobban távolodik az egyetemes értékektől.

- Komoly baj, hogy nem értékek mentén élik és ítélik meg az életüket az emberek. De nem vagyok Isten, nem ítélkezem, ellenben én nagyon hiszek. Szerintem csak a hit, a remény és a szeretet visz előbbre, más utat nem ismerek. Mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy az életben nagyon földhözragadt vagyok, viszont a mennyben élek.

- Ha jól tudom, minden nap imádkozik.

- Engem nagyon segítenek az égiek, a Jóisten támogatása nélkül nem tudnék semmit sem csinálni. Úgy vélem, a hit a legfontosabb az ember életében, mert anélkül nem lehet élni. Azonban a hit mindenkinek mást és mást jelent, nekem például azt, hogy élek, szeretek, és mindezt továbbadhatom. Ám nem akarok senkinek sem tanácsot adni, van aki él a hittel, használja, és van, aki nem. Aki igen, annak szerintem boldogabbá teszi az életét.

- Tehetségét nemcsak a színpadon, hanem a képzőművészetben is kamatoztatja. Festményeit és kerámiáit már számos kiállításon bemutatta.

- A képzőművészet is fontos az életemben, az alkotás nélkül sem tudnék élni, ám a Jóisten beosztja az időmet. Most a színház a legfontosabb. Télen sokat játszom, azonban nyáron több időm van a képzőművészetre, akkor többet tudok kerámiázni és festeni. Ez ugyanolyan öröm, mint amikor a színpadon állok. Nagyon sok kiállításom volt országszerte, például a közelmúltban Veszprémben. Ha hívnak, szívesen elhozom az alkotásaimat Pápára is. A legbüszkébb egyébként a budapesti Csók István Galériában rendezett tárlatomra voltam, hiszen ott valódi képzőművészek mutatják be alkotásaikat.

- Nemrég ünnepelte születésnapját, a Moude és Harold pápai előadásának végén a kollégái is köszöntötték a színpadon. Számomra úgy tűnt, nem számított erre a kedves gesztusra.

- Valóban nem számítottam rá, köszönöm a társulatnak ezt az édes pápai meglepetést! A közösségi oldalamon is rengeteg üdvözletet, jókívánságot kaptam a születésnapon alkalmából. Nagyon jó érzés, hogy ennyién szeretnek, ám ez kölcsönös, hiszen én is szeretem a kollégáimat és a közönséget.