A kultúra multifunkcionális otthona

- Amikor megszületett az elképzelés, ilyennek látta maga előtt a Hangvillát, mint ahogy most az emberek elé tárul?

- Maga az ötlet nagyon régi, már a kilencvenes években - pont a Naplóban - megjelent egy interjú, ahol szóba került, hogy kellene építeni Veszprémnek egy komolyabb hangversenytermet, bár akkor még sok másik helyszín is talonban volt. A Hangvilla terveit 2005 óta készítettük elő, bár a végleges forma még akkor sem volt színtiszta előttem, amikor elindult az építkezés. Szerencse, hogy a vízió ilyen jól össze tudott találkozni egy építészeti elképzeléssel.

Az, hogy a Hangvilla ilyen lett, betudható a szerencsének, a közös, egy irányba mutató elhatározásoknak, és nem utolsósorban a feltétlen bizalomnak, ami a városvezetéssel és a kivitelezőkkel kialakult. A Hangvilla egy kiváló példa arra, hogy a megfelelő emberek megfelelő gondolatai a megfelelő helyen hogyan tudtak összetalálkozni, és ebből hogyan jöhetett létre a mostani épület. Szinte meseszerű a története.

A rangos díjat Bélafi László (képünkön), Zalavári István és Somogyi István december 9-én vette át Budapesten
Fotó: archív

- Hangversenyteremnek indult, mára azonban a nevében is kibővült: Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér.

- Az alapvető igény az volt, hogy legyen Veszprémnek egy komolyzenei akusztikával rendelkező koncertterme. (Ezt egyébként olyan jól sikerült megvalósítani, hogy az ország öt legjobb ilyen jellegű terme közt ott vagyunk.) Ezt követően megfogalmazódott a második fontos kritérium is. A Hangvillának úgy kell átformálnia a kulturális életet, hogy saját maga önfenntartóvá tudjon válni. A városban a kultúrát, azon belül produkciókat és azok alkotóit kell támogatni, hiszen a veszprémieknek országos szinten is kimagasló erre az igényük. A Hangvilla ilyen- formán csak befogadja őket, teret ad a kultúrának, ehhez pedig az kell, hogy önfenntartó legyen, amit multifunkcionális szolgáltatásokkal tud elérni.

Koncertekkel, előadásokkal, egy másik teremben konferenciákkal, a földszinten pedig kávézóval és étteremmel, és akkor még nem is beszéltünk az Expresszó hétvégi koncertjeiről. Ezek mind-mind hozzátesznek a kulturális élet sokszínűségéhez. Amikor beszélgetek veszprémiekkel, és rákérdezek, hogy szerintük mióta van a Hangvilla, a legtöbben minimum 5, de inkább 8-10 évre tippelnek. Holott az igazság az, hogy csak három éve adtuk át. Ez is azt mutatja, hogy beépült az emberek mindennapjaiba, elfogadták és szeretik, teljes mértékben Veszprém részének tekintik. Az utóbbi időben jött több televíziós stáb, de más városok polgármesterei is, hogy megnézzék a veszprémi példát, hogyan lehet hatékonyan működtetni egy ilyen épületet.

- A Hangvilla híre nem- csak a környező polgármesterekig jutott el, hanem országosan is ismertté vált. Nemrég vehette át a Hangvilláért az Építőipari Nívó- díjat középület kategóriában. Milyen kritériumok alapján ítélték oda ezt az elismerést?

- Ez egy olyan díj, amit - ha lehet így fogalmazni - a szakma ad a szakmának. Több nagy tapasztalattal rendelkező, független építőipari szakemberből álló zsűri döntötte el, akik közt helyet kaptak tervezők és beruházók is. Én azonban még egy dologban hiszek, ami meggyőzhette a zsűrit, ez pedig az épület lelke. Nyilván akkor érdemes egy épületet létrehozni, ha abban pezseg az élet. Emlékszem, hogy magát a zsűrit is nehéz volt aznap körbevezetni, amikor itt voltak, hiszen több konferencia is tartott épp, a nagyteremben pedig előadások voltak, miközben tele volt az étterem és a kávézó is. A díj egyébként egyaránt a Hangvilla kivitelezőinek is az érdeme, a Vép-Mester és a Swietelsky konzorciumának, valamint a tervezőknek.

- Van arról kimutatás, hogy hányan látogatják a Hangvillát, lehet ezt mérni egyáltalán?

- Az előadásokra a jegyet vásárló vendégek száma minden évben eléri a százezret, ami már önmagában is nagy szó. Azt viszont, hogy hányan térnek be egy ingyenes rendezvényre, kiállításra, vagy csak egy kávéra beszélgetni, nem tudjuk mérni - ha más nem, a járólap kopásából. Megkockáztatom, hogy nyitás óta ez a szám már elérte az egymillió főt is.

- Milyen terveik vannak a jövőre nézve? Hova fejlődhet még a Hangvilla?

- Folyamatos feladat a multifunkcionalitás növelése, olyan eszközökkel, amitől még több szolgáltatást nyújthat a Hangvilla, ám mégis egyszerűbb lenne üzemeltetni. Ezen folyamatosan dolgozni kell. A legújabb ilyen beruházásunk, ami az egyik személyes kedvencem is, a nagyteremben helyet kapó, olyan minőségű vászon és lézeres vetítőberendezés, ami a kivételes akusztikával együtt egy átlagos moziélménynél jóval többet tud majd nyújtani. Az első ilyen vetítés során a New York-i Metropolitan Operaház előadásában Mozart Varázsfuvoláját lehet majd megnézni és meghallgatni egyszerre.

Ez egy egészen új élményt ad, főleg úgy, hogy egy komolyzenei akusztikai térben követjük el. De tervezünk további, olyan filmeket is levetíteni ebben a közegben, amelyek más esetben nem jutnak el a veszprémi nézőkhöz. A jövő év első felében már készülünk ilyen bemutatókkal. Persze egész évben, naponta a munkánk része, hogy figyeljük az emberek igényeit, és azokhoz alakítsuk a Hangvilla kínálatát és szolgáltatásait.