2016.01.15. 11:37
Kiléptek a tradicionális formákból - Tizenöt éves a Kabóca Bábszínház
Idén ünnepli tizenöt éves fennállását a Kabóca Bábszínház. Az elmúlt évek alatt nemzetközi színtéren is jelentős eredményeket ért el és jól felismerhetővé vált a Kabóca stílusa. Székely Andrea 2008 óta vezeti a bábszínházat, őt kérdeztük a múltról és a tervekről.
– Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?
– Nagy energiával, sok tervvel érkeztem, melyek közül sok mindent meg is tudtam valósítani viszonylag rövid időn belül. Így jöttek létre a babaszínházi előadások, melyek nemzetközi elismerést is hoztak a színháznak. Ez nagyon új volt akkor Magyarországon, láttam ilyen kísérleteket, úgy éreztem, hogy ez fontos a közönség számára és nekünk is abból a szempontból, hogyan tudunk egészen kicsikkel kapcsolatot teremteni. Úgy vélem, ez az egész színházi nyelv megalapozásában is fontos.
– Milyen más fontos változások történtek?
–- 2008 óta gyökeres változást jelent, hogy minden hétvégén van bábszínházi előadás a városban. Az évben nyitottuk meg a Kabóca házikót is, az ingyenes játszóházat, mely szintén rendkívül népszerű azóta is. Középiskolásoknak is játszunk, ami szintén egy új vonal. A kamaszokat nehezebb elhozni a bábszínházba, ugyanakkor vevők a műfajra, ha megtaláljuk azt a nyelvet, amely hozzájuk szól. A művészeti egyetemekkel is jó viszonyt ápolunk, a Pannon Egyetemmel gyakorlatilag mindennapos a kapcsolat. Újdonság a drámapedagógia, színházpedagógia. Képzéseket indítottunk a színház dolgozóinak, illetve az egyetemmel közösen is pályáztunk előadás-feldolgozó órák megtartására.
A gondolatok szimbolikus közlése az érzelmek átadása élőben, bábszínházi formában pótolhatatlan – hangsúlyozta Székely Andrea igazgató (Fotó: Penovác Károly)
– Hogyan értékeli az azóta eltelt időszakot?
– Felépítettünk egy stílust, amire már sokan mondják, hogy ez a Kabóca stílusa. Kiléptünk a tradicionális formákból, amit elfogadtak a nézők. Ez azért is fontos, mert a bábszínházi előadások valójában összművészeti produkciók; fontos szerepet kap többek között a képzőművészet, a zene, a mozgás, ezt a stílust sikerült megerősíteni. Az egyszemélyes és kamara-előadásoktól a nagyszínpadi, szabadtéri műsorok létrehozásában is kipróbáltuk magunkat, melyek komoly művészi teljesítményt jelentenek. Sikereket és szakmai eredményeket értünk el, előadásainkkal bemutatkoztunk itthon és a határon kívül is. Az utóbbi időben többször felléptünk külföldi helyszíneken, fesztiválokon, minden évben elutazunk a határon túli magyar területekre, valamint Nyugat- és Közép-Európába. Körülbelül húsz országban jártunk, tavaly eljutottunk a Távol-Keletre is.
– Mi a legkedvesebb emléke az elmúlt nyolc évből?
– Nagyon szívesen emlékszem vissza a Helka, a Balaton tündére című vízi bábszínházi előadásra, amely nagy kihívás volt. Egy különleges, távol-keleti tradíciót, vietnami hagyományt sikerült egy helyi bakonyi, balatoni témával ötvözni. Külön öröm, hogy a tervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező volt. Szintén fontosnak tartom, hogy Karel Van Ransbeeck Belgiumból elfogadta a meghívásunkat és két előadást is rendezett, ezzel pedig stílust meghatározó kapukat nyitott meg.
– Azzal, hogy teret hódított a digitális világ, mit tapasztal, változtak-e a gyerekek igényei?
– Nyilvánvaló, hogy van változás. A digitális világ a korábbihoz képest nagyon más, de továbbra is van igény arra, amit mi csinálunk. A gondolatok szimbolikus közlése, az érzelmek átadása élőben, bábszínházi formában pótolhatatlan. Ezzel együtt a digitális világ a színházi kifejezőeszközök terén új lehetőségeket, formákat teremthet.
– És mit ad a bábszínházi dolgozók számára ez a munka?
– Nekem a bábjáték a mindenem. Általában minden bábszínész játékos kedvű ember, könnyen beszélünk a játék nyelvén, melynek köszönhetően szoros kapcsolatot tudunk kialakítani a gyerekekkel. Ez egy folyamatos öröm.
– Hogyan készülnek az évfordulóra?
– Rendezünk többek között egy bábkiállítást, melyen minden évre kitérve megmutatjuk, hogy mi történt az elmúlt tizenöt év alatt a bábszínházban. Ezzel a Kabóca alapítóira, a korábbi vezetőkre is emlékezünk, így a Sarkadi Nagy László, Végh Zsolt és Kovács Gáborján igazgatása alatt született produkciókat is megmutatjuk. Szeretnénk kitérni arra, milyen elméleti kérdések foglalkoztatnak minket, ezért egy konferenciát is szervezünk Vizuális dramaturgia a bábszínpadon címmel, melynek témája, hogy a gyerekek, nézők számára a vizualitás milyen hatással van.
– Mik a tervek 2016-ra?
– Többek között új bemutatókkal is készülünk, részt veszünk egy törökországi fesztiválon, valamint egy belgiumi turnén. A tajvani bábszínházat fogadjuk március 20-án a bábszínházi világnapon, emellett idén is megrendezzük a hagyományos Kabóciádét.