Balogh Elemér, a Napló egykori főszerkesztője rendszerváltásról, sajtószabadságról

Balogh Elemér 1989-ig a Magyar Közvélemény-kutató Intézet szerkesztőjeként dolgozott, részese volt a rendszerváltás előkészítésének. Amikor felvetődött a magyar sajtó átalakítása, a vidéki lapok átszervezése, többen úgy vélték, a meglévő megyei lapok helyett egy konkurens újságot kellene létrehozni, ő lehetne annak a főszerkesztője.

- Nekem más elképzelésem volt. Úgy gondoltam, célszerűbb a meglévő megyei lapokat megtartani az infrastruktúrával, előfizetőkkel együtt, az újságot úgy átszervezni, hogy az eddig képviselt szellemiséget megszüntetjük, és megtöltjük a rendszerváltás új szellemiségével. Sok vita volt erről a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselői között, akik az első szabadon választott kormány megalapításában megbízást kaptak. Úgy döntöttem, mindenképpen jövök Veszprémbe. Visszatérésem egy másik vonalon is elkezdődött. A Napló azon munkatársai, akik annak idején tanúi voltak, hogy a Pap János-korszak idején a nagyhatalmú megyei első titkár személyes utasítására engem kiebrudaltak, úgy gondolták, visszatérésem lendületet adhat az átalakításnak.

Nem volt egyszerű döntés, mondta Balogh Elemér. Akkoriban az újságírással már nem nagyon foglalkozott, sokkal inkább a szépirodalommal regényeket, színdarabot írt. Úgy döntött, vállalja, hogy a megyei lapot a rendszerváltó törekvéseknek megfelelően alakítja át. Határozott elképzelése volt.

- A megyei lapnak nemzeti szellemű, kommunistaellenes szellemben kellett átalakulni. Korábban az egész magyar sajtó, különösen a megyei lapok a pártbizottságok közvetlen felügyelete alá tartoztak. Propagandaújságok voltak, ezekből kellett valódi hírlapot csinálni. A szocialista párt el akarta adni a lapokat; többen látták, hogy a sajtóban nagy üzleti lehetőségek vannak. A szocialisták arra törekedtek, hogy lehetőleg olyan külföldi társaságok tulajdonába kerüljenek a lapok, melyeknek szellemisége megközelíti az övékét és akik megfelelő pénzt is adnak. A megyei lapok értékesítéséből a szocialista párt hatalmas összeget kapott. Annak az anyagi háttérnek, amit a megyei lapok eladásából sikerült megteremteni, nagy szerepe volt abban, hogy a párt az 1994-es választást megnyerte. Szerettük volna, hogy magyar tulajdonosa legyen az újságnak, de ezt nem sikerült elérni. A szocialista párt egyik akkori prominens vezetője megfenyegetett bennünket, ha nem megyünk bele, hogy az általuk kiszemelt külföldi tulajdonosnak adjuk el a lapokat, megmaradunk szocialista tulajdonban, akkor lőttek a szabad sajtónak . Egy szocialista kötődésű osztrák társaság vette meg a lapot, legfontosabb szempont a profitszerzés volt. Minden a fejünk fölött történt, érdemileg nem tudtunk beleszólni. Egyet tehettem, hogy a lap szellemiséget átalakítom. Ez sikerült is.

Ma hétköznapi újságolvasóként figyelem a lapokat, mondta Balogh Elemér Fotó: Penovác Károly

Az akkori főszerkesztő szerint a megyei lapok közül a Napló valósította meg leghatározottabban a kommunistaellenes hangvételt, rajta kívül talán még a kecskeméti Petőfi Népe. Az átalakítás nem volt egyszerű. A szerkesztőségnek adott volt a kollektívája, a kollégák részben eleve pártalkalmazottak nehezen törődtek bele a változásba. Az újságírók egy része viszont szívvel-lélekkel állt a rendszerváltás mellé, sőt, néhányan már korábban kiváltak a Naplóból, még Balogh Elemér érkezése előtt. Veszprémben létrehozták a Rege című hetilapot, ami a valódi sajtószabadság szellemében működött. A Napló szellemisége szinte egyik napról a másikra megváltozott, noha sokan még úgy képzelték, a megyei lap az új helyzetben is kommunista újság. Ezért sokan támadták azt.

Balogh Elemér elmesélte, volt egy akció, amit az akkori nyomdaigazgató szervezett: a Naplót úgy akarta ellehetetleníteni, hogy megtagadta a lap kinyomtatását.

A Napló független újság lett. Alapvetően megváltoztatták a lap formáját, tördelését, fejlécét, tartalmilag is megújult, változott a szellemisége, gondolatvilága.

- Annak ellenére, hogy a rendszerváltást képviselő Naplónál véghezvittük azt a fordulatot, amit én szerettem volna, az egykori MDF-es sajtóvezetők létrehozták az Új Hírek MDF-es újságot. Szerencsétlen megoldás volt, de bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam, mert egy ilyen elfogadott, bevezetett, megyeszerte népszerű újság, mint a Napló, sokkal előnyösebb helyzetben van, mint egy újonnan indított újság. Az Új Hírek előbb-utóbb meg is szűnt, nem tudott mást nyújtani, mint a Napló. Sőt, a Napló sokkal inkább kommunistaellenes újság volt, mint az Új Hírek, ami kimondottan MDF-es újság volt, mi pedig független lap voltunk. Rámfogták, hogy az MDF szekértolója vagyok, de ez nem volt igaz. Nem az MDF-et támogattam, hanem a sajtószabadságnak és a diktatúraellenességnek a képviselője voltam.

Balogh Elemér átalakította a szerkesztőséget. Azokat az embereket, akikben megbízott és akikről azt gondolta, az általa elvárt szellemiséget képviselik, magához vette. Visszahívta a volt regéseket , próbálta kiszorítani azokat az embereket, akik nem szívesen vállalták az új szellemiséget. Mint mondta, nem volt egyszerű feladata, hiszen főszerkesztőként nem gyakorolhatta a munkáltatói jogokat, azt a gazdasági vezetők vállalták. Voltak néhányan, akik melléálltak, támogatták törekvéseit, mások viszont félrehúzódtak, szinte szabotálták a munkát. Végül kialakult a szerkesztőség, jól lehetett az újságírókkal dolgozni.

- Egyre inkább elment a kedvem, főleg azért, mert nem tudtam mindenben azt tenni, amit szerettem volna. Az osztrák ügyvezető, aki képtelen volt átlátni a magyarországi viszonyokat, mindenbe bele akart szólni, ő akarta irányítani az életünket. Végül az a politikai fordulat ábrándított ki, ami a szocialista párt 1994-es választási győzelméhez vezetett; az, hogy a szabad Magyarországon egy volt pufajkás, Horn Gyula lehet a miniszterelnök. Ez ennél persze bonyolultabb volt, de végül én álltam fel, hagytam ott a szerkesztőséget. Kivonultam az újságírásból és visszatértem a szépirodalomhoz. Ma egyszerű, hétköznapi újságolvasóként figyelem a lapokat, a Naplót is. Határozott elképzelésem, hogy nekem nem szabad szakmai szempontokkal közelednem az újsághoz.