Hogyan fordítsuk át a kudarcot győzelemmé? Kéri Kitty, a Kulcskeresők rendezője elmondja

A Petőfi Színház szórakoztató előadással szerette volna zárni az évadot. Kéri Kitty színművész, rendező 2010-ben már ajánlotta a darabot a színháznak, a teátrum akkor egy másik Örkény művet mutatott be.

- Van egy listám, milyen darabokat szeretnék megrendezni. Sok darabot olvastam, gyerekkorom óta mániákus olvasó vagyok - mondja Kéri Kitty. - A Kulcskeresők című színdarabra én találtam rá. Máté Gábor rendezett egy főiskolai vizsgaelőadást (bár akkor nem az volt a címe, hogy Kulcskeresők, hanem A kudarcról), amiben én Erika szerepét játszottam, jó volt a szerepébe bújni. Nagyon szerettük próbálni és játszani ezt a darabot, meghatározó élmény volt valamennyiünk számára. Nagyon jó darabokban próbálhattam a főiskolán, sok mindent kipróbálhattunk Kapás Dezsővel és Horvai István tanárokkal és Máté Gáborral.

Egész létünk dobozba van zárva, mondta Kéri Kitty, az előadás rendezője
(Fotó: Penovác Károly)

A Kulcskeresők azért jó darab, mert van egy erőteljes és komoly mondanivalója, amit nem kell aktualizálni, hiszen ma is az, véli a rendező. Örkény azt írta meg, milyenek vagyunk mi, magyarok. Minden darabjában azt közelíti meg, milyen a helyzetünk, hol a helyünk a nagyvilágban, mennyire tudunk gazdálkodni a tehetségünkkel, hogyan tudjuk feldolgozni a saját kudarcainkat. Örkényt ez a darab azért foglalkoztatta és azért írta meg, hogy bemutassa, hogyan fordítsuk át a kudarcainkat győzelemmé.

- Ilyen az egész magyar történelem. Már Mohácsnál elkezdődött és Világos óta nem tértünk magunkhoz. Az 1848-49-es történések Örkény szerint nagy sokkot okoztak az országnak és az embereknek, kellett egy Jókai, hogy valami szépet találjunk az életben. Kellett a kiegyezés időszaka, az irodalom gazdagsága ahhoz, hogy az emberek megpróbáljanak felejteni, illetve átírni a saját történetüket. Örkény szerint erre mi nagyon hajlamosak vagyunk szerinte. Választhatott volna egy nagy történelmi eseményt, de ő egy hétköznapi pilótát választott, hogy bemutassa, a sikertelen leszállását hogyan dolgozza fel, hogyan válik a kudarc az ő hőstettévé. Erre talált egy embert, a Bolyongót, aki gyógyírt, tökéletes gyógyulást hoz a számunkra. Hogy ki az a Bolyongó, mindenki lefordíthatja saját magának, mindenki találkozott már ilyen alakokkal. A Malév megszűnésével még hangsúlyosabb a mű; Örkény még nem tudhatta, hogy ez is a kudarc történeteink közé tartozik majd. Örkény másik fontos mondanivalója ezzel a darabbal, a tehetségeinkkel való gazdálkodás. Megfogalmazta, számára miről szól a Kulcskeresők. Ahogyan ő írja: az lesz-e minálunk pilóta, aki pilótának való, és fölveszik-e a rádióhoz azt, akit az Isten is rádióriporternek teremtett . Kis nép vagyunk, nincsenek kőolaj tartalékaink, iparunk, csak egy van nekünk, a tehetségeink, szellemi értékeink.

Ez a darab társadalomrajz, társadalomkritika. Örkény nagy szeretettel kezeli a hőseit, Bodót is, aki megpróbálja orrunk alá dörgölni az igazságot. Az előadásban nem lesznek effektek, zenei bejátszások, csak az a zaj, ami a külvilágból szűrődik be. A díszlet Cziegler Balázs munkája, Kéri Kitty elképzelése alapján készítette a terveket. A rendező minden darabnál látja maga előtt, milyen közegben mozognak a szereplők, milyen korban, milyen ruhákat hordanak, a jelmezeket ezúttal ő tervezte.

Fóris szerepében Oberfrank Pál színházigazgató
Fotó: Penovác Károly

- A díszlet egy doboz, ez volt az első alapgondolatom. Talán azért jutott eszembe, mert a család új lakásba költözik, noha a doboz sokkal inkább a Tóték kapcsán ugrik be az embernek. Egész létünk dobozva van zárva. Az, ahogyan mozgunk saját kicsi világunkban, ahogyan egymást rakjuk különböző skatulyákba, dobozokba és saját magunkat zárjuk be, az egy korkép. Annak a kornak a képe, amiben élünk és annak a fajta betegségnek, a kórnak, amiben élünk. Van egy abszurd mondat az előadásban, Nelli mondja: Ha ezt az ajtót be tudom zárni, akkor szabad vagyok . Erről szól a darab. Ez a doboz lehet a saját életünk, saját lakásunk, saját országunk. Saját határaink, jellemünk, karakterünk határai. Vannak, akik ki akarnak ebből törni, Örkény elvágja ezt a gondolatmenetet.

Kéri Kitty Radnóti Zsuzsának, Örkény özvegyének, a Vígszínház dramaturgjának is köszöni a segítségét. Két példány készült. Örkény 1975-ben először megírta a szolnoki társulatnak, aztán két évvel később a Nemzeti Színháznak átírta az első részt. A rendező egyiket sem választotta, a kettőből rakott össze egy harmadik variációt. Kaptak egy hangfelvételt is Radnóti Zsuzsától. 1975-ben készült a bejátszás, a színész beteg lett, megkérték Örkényt, mondja fel a Nobel-díjas tudós mondatait. Az előadásban Örkény hangja szólal meg.

A Veszprémi Petőfi Színházban pénteken volt a bemutató, miközben Balatonfüreden elkezdődött a Füredi tavaszi fesztivál. A város csatlakozott a frankofon hetekhez, a fesztiválnak van egy francia vonulata: összefüggésbe hozzák a magyar és a francia forradalmat. Szombaton reformkori sétán vehetnek részt az érdeklődők, reformkori menüt kóstolhatnak, Petőfi és Rousseau főz a pörköltészeten , bemutatják a Kisfaludí Színház koprodukciós előadását, a Lúdanyó meséit, este Berecz András ének és mesemondót hallgathatják. Vasárnap délután a veszprémi Lovassy gimnázium diákszínpada és a füredi Lóczy gimnázium diákszínpada adnak közös műsort. Délután három órakor lesz egy közös szavalás, a tavaszi fesztivált verbunkos koncert zárja, Radics Tibor és zenekara fellépésével.

Az ünnepről kérdezve, Kéri Kitty az Örkény bemutató kapcsán válaszol.

- Azt mondanám, amit a Nobel-díjas tudós, aki hazaérkezik és részese lesz ennek a borzalmas leszállásnak és elmegy az országból. Talán tenni kéne érte, nem elmenni. Minden alkalommal, mikor emlékezhetünk azokra a hősökre, akik az életüket áldozták azért, hogy kitörjenek az akkori dobozból, átgondolhatjuk, nem kellene elmenni az országból. Már csak őértük sem.