Mayer István szobrászművész kiállítása

Erről Décsey Sándor igazgató beszélt a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban Mayer István szobrászművész rajzai kiállításának megnyitóján. Az alkotót gyermekkori barátja, Németh István Péter költő mutatta be az érdeklődőknek. Beszélt arról, hogy ahányszor csak hozzájuk ment, mindig lekötötték figyelmét fafaragásai, portréöntvényei a Darányi Ignác utcai ház körül. Később Mayer István Kővágóörsön, szójátékkal mondva: a Kőtengerben vetett horgonyt, de a szobrászat mellett hangszereket is készített. Tekerőlantokat, magyarosan szólva nyenyeréket és vaskos nádfurulyákat fabrikált, de játszani is tudott a hangszereken.

Mayer István ezúttal rajzaival vall ugyanarról, amiről szobrászként és keramikusként
Fotó: Tóth B. Zsuzsa

– Mayer István aztán rátalált egy olyan nép- és iparművészeti ágra, amelyben már egészen kamatoztatni tudta tanulmányait, a művész szakma ellesett fogásait. S beteljesítette a művészet azon küldetését, hogy az alkotásnak igenis szépnek és hasznosnak kell lennie. Cserépkályhái, a fűtőalkalmatosságok szépséges és ősi mintáit autentikusan újjáteremti. Könyvtárunkban azonban most rajzaiból tekinthetik meg e tárlatot. Ezúttal a képzőművész agyag, kő és fém helyett vonalaival vall ugyanarról, amiről szobrászként és keramikusként. Arról, hogy a minket körülölelő medencelét szépsége, életörömet sugalló időtlen derűje méltó rá, hogy minden eszközzel megörökítsék az itt élők. Vörösberény erődtemploma, a salföldi pálos klastrom romjai, a bazaltmedencék tanúhegyei sorakoznak egymás mellett, akár a Szent György-hegy és a Badacsony – mondta Németh István Péter.

A megnyitót követően Bartalis Imre állatorvos–író mutatta be legújabb, immár nyolcadik kötetét. A Magyar tragédiák című könyv történelmi és családregény egyben. Ahogy Décsey Sándor mondta, egy család egy évszázadát öleli fel, de benne van minden családé.