Baláca száztíz éve lelőhely

A villagazdaság feltárásának 110., és a Villa Romana Baláca megnyitásának harmincéves évfordulóját ünneplő konferencián neves hazai régészek és muzeológusok adtak elő az MTA-VEAB székházban tartott konferencián.

A hazai mellett a nemzetközi nagyközönség érdeklődését is felkeltette a régészeti lelőhely, fogalmazott köszöntőjében Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere, majd az ásatásokat 1976-tól három évtizeden át irányító Palágyi Sylvia régész életművét méltatta.

Minden erkölcsi és anyagi támogatást megadunk a villagazdaságnak a jövőben is, jelentette ki Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere. Emlékeztetett, helyi földművesek találták meg az első nyomokat, s a feltárásban a falu lakói is segédkeztek. S. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója Palágyi Sylvia életútjáról beszélt, kiemelve, hogy a balácai mellett az inotai és a kemenesszentpéteri sírok feltárása is az ő nevéhez fűződik.

Palágyi Sylvia Baláca történetéről tartott előadást. A lelőhelyet szinte napra pontosan száztíz éve, 1904. november 6-án fedezték fel a káptalani birtokon szántó cselédek. Az első ásatások Rhé Gyula vezetésével 1906-ban indultak, a következő hat évben feltártak kilenc épületet, és 1912-ben megszületett az első jelentősebb összefoglaló mű is a harmadik századi lelőhelyről. Az ásatásokat a húszas évek közepén folytatták rövid ideig, majd ötven évvel később kezdték újra. A régészek 1984-re fejezték be a főépület feltárását, ezután kezdődött meg a kiállítótér építése. A szakemberek ma már huszonkét épületről tudnak. Szeretném hinni, hogy a feltárás nem ért még véget, zárta előadását Palágyi Sylvia.

Az egész napos konferencia témái között szerepeltek a balácai terra sigillaták, vagyis domborműves és díszítetlen fényes felületű, vörös kerámiaedények, a villagazdaságnál feltárt falfestmények, a pannóniai mozaikok és a nagyharsányi római település is.