Búcsúi misét tartottak a sümegcsehi remeteségben

A remeteség központjában álló kápolnát - mely az Árpád-kori templomok jellegzetességeit idézi - 2005 júniusában a Szentháromság imádására, Názáret misztériumának tiszteletére és John Henry Newmann bíboros boldoggá avatásáért benedikálták. Newman a 19. századi egyháztörténelem egyik jeles alakja, anglikán lelkészként azért küzdött, hogy közössége közelebb kerülhessen a katolikus gyökerekhez, majd 1845-ben katolizált, később bíborossá nevezték ki, 1890-ben hunyt el Birminghamben, 2010-ben avatták boldoggá. A sümegcsehi templom az első, melyet tiszteletére emeltek a világon. Belső terét Udvardi Erzsébet gyönyörű festményei gazdagítják.

A búcsúi szentmisén, amelyet a remeteség szabadtéri oltáránál mutatott be Barsi Balázs atya paptestvéreivel koncelebrálva, megemlékeztek Newman bíborosról is és imádkoztak a szentek közösségébe való emeltetéséért. Szentbeszédében a ferences páter az igaz hit mélységeiről, s a felszínes vallásosság zsákutcáiról szólott, középpontba állítva Newman A lelkiismeret fenomenológiája című írását, melyben a bíboros kiemelte a lelkiismeret szerepét az ember életében, a nem hívőkében is. A lelkiismeret minden emberben megszólal, függetlenül életkortól, világnézettől, írta. De hát hol lakik és kié az a hang amely időnként megszólal bennünk? Sok ember elfogadja ugyan, hogy létezik Isten, de valahol távol az emberek világától, s ezért úgy gondolja, ez az ő mindennapi életétől független, mutatott rá Barsi Balázs. Ez azonban még nem vallás, csak puszta filozófia, ismerte fel Newman. A vallás - latinul religio - ugyanis összekapcsolódást jelent az Úrral, aki irányt mutat és az életünkbe beleszól.

Boldog Newmanre is emlékeztek a Szentháromság-napi búcsún. A misét Barsi Balázs mutatta be Fotó:: Toldi Éva

Mikor megszólal lelkiismeretünk, e belső hang nem a távoli Istené, hanem azé, aki legmélyebb énünkből szólít meg minket. Mindig ott áll mögöttünk, fenyegetéssel vagy ígérettel, s kényszerít: a jót kövessük, a rosszat kerüljük. Ezért ha erkölcsileg helytelent cselekszünk, fájdalmas bűntudatot érzünk. A lelkiismeret azonban önmagában még kevés a bűntudattól való szabaduláshoz, ha nem követi azt bűnbánat, bűnvallás. Mert gyónás nélkül nincs föloldozás. Manapság sok fiatal azért menekül az egyháztól, emelte ki a páter, mert ott mindig a bűnről beszélnek, pedig az ember nem tud bűn nélkül, hiba nélkül élni. Rossz e megközelítés, mutatott rá Newman. Bűneinket Isten előtt letehetjük mindig, Ő feloldozást ad mindenkinek, aki megvallja bűneit Isten színe előtt. Mert Ő ismer bennünket egyenként, hisz Ő teremtett és szeret, öröktől fogva. A szertartás egy erdélyi zarándok, a marosvásárhelyi Borsós Edit operaénekes hálaadó énekével zárult, melyet szeretetvendégség követett a remeteség udvarán.