Forró hangulatú hangverseny Zánkán

A zenekar vezetője, Radics Tibor tárogatóművész a hangszeres játék mellett rövid előadást is tartott a verbunkoszene kialakulásáról, legfontosabb jegyeiről, a több esetben Veszprémhez vagy éppen Füredhez kötődő meghatározó szerzőkről, Csermák Antalról, Bihari Jánosról, Lavotta Jánosról és másokról.

Az ősi magyarnak vélt verbunkoszene a 18–19. század fordulóján jelent meg a magyarságtudat kifejezésére, az egyformán gondolkodók összetartására is alkalmas művészeti erőként, amikor a nemzet be akarta bizonyítani saját maga és Európa számára egyenrangúságát. A verbunkos a maga korában egyet jelentett a magyar zenével. Elemei szinte minden európai szerző zenéjében nyomot hagytak. Brahms például műveiben a verbunkost egészen magáévá tette, mintegy anyanyelvi szinten művelte. 21 magyar táncot írt, s valamennyi eredeti dallam feldolgozása – mondta Radics Tibor.

Radics Tibor (balról), ifj. Vass György, Vass György és Vass András a forró hangulatú koncerten (Fotó: Győrffy Árpád)

A verbunkos kapcsán beszélt a cigányzenéről is, ami, mint mondta, nem azonos a cigány folklórral, hanem egyedülálló előadói stílus, hangszerelés és hangzás. A cigányzene hangzásvilága a városi professzionális évszázadok alatt kiforrt és generációról generációra fejlődő tudás kincse. Nemcsak zenészcigányságé, ha nem az egész magyarságé. A magyar cigányzene ma olyan nemzeti és európai kulturális érték, amelynek megőrzése és megújítása kiemelt feladat – hangsúlyozta.

A bő egyórás műsorban a hallgatóság változatos ízelítőt kapott a magyar zenékből a hajdútáncoktól a kuruc dalokon, a csárdásokon és a legismertebb verbunkosokon, Kossuth-nótákon át a székely himnuszig. A közönség több alkalommal műsor közben is vastapssal jutalmazta a zenészek játékát.