Szakrális festmények tárlata

Az 1981-ben elhunyt festő bibliai témákat feldolgozó, figuratív festményei reneszánsz szellemiségűek, legkedveltebb témái közé az angyali üdvözlet, az egyiptomi menekülés, valamint Szent Ferenc és Szűz Mária alakja tartozott. Az alkotónak több mint harminc magyarországi templomban látható freskója és oltárképe, például Battonyán, Kőszegen, Szombathelyen és Budapesten.

A vallási mellett világi témájú képeket is festett, valamint grafikusként és szobrászként is maradandót alkotott. Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitójában felidézte a művész freskóihoz fűződő emlékeit, majd arról beszélt, hogy nem baj, ha egy alkotás nevelni szeretne, csak jóra tanítson.

Sokféle stílusban festett, a klasszicizálótól kezdve a kubizmusig, fogalmazott az érsek, majd hozzáfűzte, a festő aktjain és tájképein is megjelenik egyfajta szakralitás. Csillag Péter, a festő unokája, a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum vezetője ezután a művész életútjáról és a kiállított képekről beszélt, valamint az alkotó kereszténységről vallott gondolataiból is idézett.

A festő nevében található rövidítés francia származású édesanyja vezetéknevéből, a Contatból ered, mondta Csillag Péter, majd kiemelte, Veszprémben korábban még nem állították ki a képeket. A rendhagyó tárlatvezetésen elhangzott az is, Molnár C. Pál Párizsban találkozott először reneszánsz képekkel, amelyek később meghatározták stílusát.

Zárásként részletesebben beszélt a Menekülés Egyiptomba és az Utolsó vacsora című képekről: előbbi egyike volt azoknak, amelyeket 1944-ben kimentettek Magyarországról, míg utóbbit azért emelte ki, mert megtéveszti szemlélőjét: a valójában kör alakú asztal az apostolok elhelyezkedése miatt tűnik oválisnak. A megnyitón Veresné Petrőcz Mária énekelt, Zsilinszky Cecília orgonán játszott. A tárlat szeptember 15-ig látogatható.