2012.03.03. 17:10
Ünnepi istentisztelet
Veszprém - Negyvennyolc évi kényszerszünet után 2000-ben újra indulhatott a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület, erről a zsinat tizenöt éve, 1997. február végén határozott. Erre az alkalomra ünnepi istentisztelettel emlékeztek szombaton Veszprémben.
A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület 1576-ban született, de volt olyan hosszú időszak is az egyházüldözések korában, amikor nem lehetett püspöke (1681 és 1742 között), s olyan is, amikor törölték a névjegyzékből a többi kerülettel együtt, s közel fél évszázadon át (1952 és 2000 között) külön egyházkerületben éltek egyházmegyéi és gyülekezetei. A kerület 2000-ben született újjá, a zsinat 1997-es határozata alapján, ma hat egyházmegyéje van (Fejér-Komáromi, Győr-Mosoni, Somogy-Zalai, Soproni, Vasi és Veszprémi), 110 anyagyülekezete és 1017 egyéb gyülekezete.
Az újjáalakult egyházkerület püspökének Ittzés Jánost választották, első felügyelőjének pedig néhai dr. Weltler Jánost, aki a veszprémi gyülekezet felügyelője is volt. Az ő gyülekezetében, Veszprémben tartottak ünnepi istentiszteletet, ahol rá is emlékeztek. A liturgiában a helyi lelkészek, Isó Dorottya és Isó Zoltán, valamint Weltler Gábor szolgáltak. Ittzés János, az egyházkerület nyugalmazott püspöke Pál apostol a thesszalonikaiakhoz írt levele alapján hirdette Isten igéjét: "Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok!"
Jézus Krisztus egyháza veszélyeztetett közösség, sikerrel támadt a diktatúra és olykor a belső restség, sok volt a nyomorúság, a veszteség. Hogyan lehet mégis mindenkor örülni? Engedelmes szívvel Isten igéjére figyelve, örömünk csak Isten öröme által születhet meg. A szüntelen imádkozás kapcsán a püspök azt mondta, ha valaki felelősséget érez egyháza, egyházkerülete iránt, akkor teszi a legtöbbet, ha imádkozik érte. Most hálát adunk az újjászületett egyházkerületért. Isten mindent a javunkra tesz, nem akarja kárunkat, vesztünket.
Az istentiszteletet követő szeretetvendégségen az egyházkerület jelenlegi felügyelője, Szabó György emlékezett Weltler Jánosra.