2011.07.24. 05:44
Festők nyara
Nyár, Balatonpart, sétálók, nézelődők a sétányokon. Szép lányok, vitorlások. Párában úszó túlsó part. Színek, melyek megörökítésre méltók, illatok, melyeket az emlékek közé gyűjtünk be. Egy évszak, sokak szerint a legszebb. A festők számára többféle lehetőséget is rejt: élményeket gyűjtenek, képekben örökítenek. Lehetőség számukra a bemutatkozásra is: többen járnak a parton, pihenten, nyitottabban az élményekre, képekre kíváncsian.
Balatonfüred, az egyik legújabb, de már négy csillagos superior minősítéssel rendelkező szálloda. Rádóczi Andrea igazgató büszkén mondja: idén már az ötödik kiállítást rendezik az újra pozicionált étteremben. Ezúttal Debreczeny Zoltán veszprémi festő képei késztetik elmélkedésre, olykor mosolygásra a nézelődőket, vendégeket.
A képeket Papp Diána újságíró, a legrégebbi női lap vezető szerkesztője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Személyes élményekkel kezdi: egy téli napon jött el Veszprémbe Debreczeny Zoltán galériájába képeket nézni. Az estébe nyúló látogatás végén a házigazda és felesége - látván az idő rosszabbra fordulását - tartóztatták nem kell rohani.
Az újságíró szerint a "nem rohanni" ennek a kiálításnak a mottója is lehetne, keveredve a játékossággal. Pedig e kiállítás címe: Szem járnak ingere. A szemet munkára késztető képekről maga az alkotó mond érdekeseket. Elsőként azt meséli el, hogy tíz éve kezdett el Kapolcsra járni (kibérelte a buszmegálló kicsiny épületét), azóta sok-sok embverrel ismerkedett meg, cserélt véleményt.
A beszélgetésekből ott és másutt is, jönnek a képek, érdekes címekkel: csillaghulladék, magyar tenger, pályakép, fénypiszkáló és így tovább. Hogyan lesz a csodákból hamu, s vajon átmásolhatja-e magát valaki csak a pénze által egy másik világba? Kérdések, állítások, melyet Debreczeny Zoltán színes képekben mutat be.
A festmőművész egyébként építészként dolgozott éveken keresztül, mígnem úgy döntött, odahagyja a hivatalt, s végre csak azzal foglalkozik, amit szeret. A festésből megélni nem könnyű, de neki marad ideje, hogy közösségeket, programokat szervezzen. Nyitott galériába hívja kollégáival az érdeklődőket az Óváros térre, de megnyitotta saját házát is, amikor egyebek között a világhírű kézilabda kapussal Dejan Periccsel együtt festettek.
A szállodától rövid sétára, a Tagore sétány elején több portré festő is dolgozik, vagy éppen vendégre vár. Zugor Zoltán éppen most köszönt el a kuncsftól, szívesen vállalkozik a beszélgetésre. Nagy meglepetésemre elárulja: balatonfüredi, csak 15 éve él Kecskeméten. Karikaturákat, illusztrációkat készít, számos kiállítása volt. Legújabban - egy hete - itt Füreden a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével állít ki.
Ott egy másik arcát ismerhetik meg a nézők. Itt a Balaton parton, a Tagore sétány elején egy-két év kivételével 1987 óta tölti a nyarakat, portré festéssel. Kérdezem: azóta pszichológussá is vált? Először csodálkozik, de rögtön rávágja: van, aki a naiv stílusu képet kér, más karikaturisztikusabbat. az biztos gyorsan rá kell hangolódni a modell hangulatára, s ugyanilyen gyorsan is kell dolgozni.
Zugor Zoltán a sétányon dolgozó kollégáihoz képest szerencsés helyzetben van, hiszen szülei Balatonfüreden laknak, így szállásra nem kell költenie. De a nyári munkából, a portré festészetből meggazdaságodni nem lehet, legfeljebb a lyukakat betömködni mondja.
A balatonalmádi Pannónia Kultúrális Központban egy hete nyílt meg Zongor Gábor festőművész kiállítása. Zongor Gábor nyolc éven át volt a Veszprém megyei közgyűlés elnöke, egy évig országgyűlési képviselő, azóta pedig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Jogász, a közigazgatás, az önkormányzatok szakértője. Fiatal kora óta fest, mint mondja: leginkább éjjel.
Almádi kiállításán dr. Bereczky Lóránd, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója arra emlékeztetett, hogy a hétköznapi ember mindig a rációba kapaszkodik, amikor megpróbál mesélni, a valóság darabkákat összefüggésbe hozni egy másik világgal. Zongor Gábor képein a valóság és az álom összekapcsolódik.Képeinek varázsa van, azokat ünnep megnézni. Szépek a színei, a kompozíció pedig rezonál bennünk.
Egyik képének címe: Vége a bölcsesség korának. A címzetes főigazgató szerint a bölcsesség kora úgy ér véget, hogy nem akarunk már okoskodni, vannak, akik ezt megteszik helyettünk. A bölcsesség korának végét a témaválasztás is jelzi. Mert kinek jut eszébe képet festeni a pálinkáról? Dr. Bereczky Lóránd szerint nem a témaválasztásnak kell emelkedettnek lenni, hanem a mondanivalónak, amit a témáról a festő a képen megfogalmaz. A pálinkás képeken ezek megtalálhatók.
Dr. Zongor Gábor hobbiból fest, de képeit nézve elgondolkodik, s végül elmosolyodik az ember. Az almádi kiállítás kínálta időutazás is szép emlékként marad meg.
