A szeretet nyelvén

Ha sokat hallom, szinte fáj tőle a fülem. Hiába mondja el ezerféleképpen Kéri Kitty, a Petőfi Színház művésze, a századik "szeretlek" már esküszöm, fizikai fájdalmat okoz. De hát így van ez az életben: folyton fájdalmat okozunk azoknak, akik közel állnak hozzánk, akiket szeretünk, hiszen kit is bántanánk, mint azt, akiről tudjuk, számítunk neki. Fájdalmat okoz a figyelem hiánya, az egymás mellett és nem egymással élés, a hosszú évek alatt felgyűlt megszokás, a napi rutin, fájdalmat - még ha édes fájdalmat is - a születés, a gyermek, szerelmünk gyümölcse. Hogy aztán ebből a fájdalomból egy újfajta, mindennél erősebb, tartósabb szerelmes-szövetség is szülessen, ami csak édesanya és gyermeke között lehetséges.

Sajog, ha a párunk közömbös, elfordul, sajog, ha a lángoló szerelem elhervad, a nagy, elemésztő érzelmek ellobbannak és csak a puszta tények maradnak nekünk.

A szerelemnek ezt a szakaszát, amikor a szerelem szeretetbe fordul át, ha átfordul ugyan, villantotta föl Kéry Kitty és Oberfrank Pál a Szeretetnyelv című irodalmi műsorában.