Mi a magyar, ki a magyar? - Kérdések Babits nemzetfelfogása ürügyén

Más kultúrákban is ekkora a feszültség népiesek és urbánusok között? - kérdeztük Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténészt, akadémikust, aki Babits nemzetfelfogásáról tartott előadást az MTA Veab és a Pannon Egyetem szervezésében.

Bár Szegedy-Maszák Mihály előadásában szigorúan irodalomtudományi szempontból járta körbe a témát, mégsem állhattuk meg, hogy a rövid interjúban, amit a Naplónak adott, ne feszegessük a kérdés aktualitását.

- Milyen volt Babits nemzetfelfogása? A kettészakadt magyarság című, 1927-ben írt, az akkori akadémia elnökével vitatkozó esszéjében több fontos dolgot is kimond, hogy: "magyarság és európai kultúra sohasem lehetnek szemünkben ellentétek", illetve, hogy "magyar író magyarságát nem a keresztlevele, hanem kizárólag művei alapján szabad megítélni". Változott-e az író felfogása az idők folyamán?

- Nyilvánvaló, hogy Babits nem egyféle Magyarországban élt, hanem legalább kétfélében. Inkább bírálta a magyarságot mondjuk az első világháború előtti időszakban, vagy akár még az első világháború alatt is, mint később. Amit egykor nem nagyon szeretett fenntartás nélkül, azt visszasírta később. Erről írt is 1939-ben a Fogaras című esszéjében. Tehát nem lehet azt mondani, hogy következetes lett volna, de hát a történelem sem volt következetes.

- Babits megpróbál válaszolni a kérdésre,  hogy "ki a magyar?" egy 1939-ben írt esszéjében. A kérdés azóta is, egyfolytában felszínre kerül. Professzor úr, ön összehasonlító irodalommal is foglalkozik, más kultúrákban is ekkora a feszültség népiesek és urbánusok között?

- Igen, természetesen. Ezt talán nem eléggé tudatosítjuk magunkban, holott kellene, tehát megfeledkezünk arról, hogy ebben a térségben a szomszéd népeknél, például a románoknál nagyon erős jobboldal létezett. Ez színvonalas is volt sok szempontból, most utalhatnék arra, hogy a fiatal Eliade vagy Cioran korai korszakában nagyon harcosan jobboldali volt. De hát nagy népeknél is elfeledkezünk arról, hogy a francia Celine, akit nagyon sokan a 20. század egyik legnagyobb írójának tartanak, úgy úszta meg a '45 utáni felelősségre vonást, hogy a dánok házi őrizetbe rakták. Ezt nem szabad feledni akkor, amikor világosan látjuk, hogy Magyarországon is voltak, például a népi írók mozgalmában, jobboldaliak, nem csak baloldaliak. Erdélyi Józsefről a mai napig nincsen igazán korszerű monográfia, én ezt nagyon súlyos hibának tartom. Tudjuk, hogy őt 1945 után börtönre ítélték, börtönben töltött éveket, de '54-ben már kötete jelent meg. Lehet, hogy a kései költészete nem igazán nagy, de ne feledjük azt, hogy József Attilára haláláig nagyon erős hatással volt ez a költészet. Babits Baumgartner-díjat Erdélyi Józsefnek is adott, le is vannak együtt fényképezve.

- Hasonló helyzetet mai szereplőkkel már nehezen tudnék elképzelni. Egyik oldalról nézve hol Csoóri Sándor, Csurka István és Döbrentei Kornél, a másik oldalról nézve meg Spiró György, Kertész Imre, Konrád György van kitaszítva a nemzetből. Miért alakult ez így?

- Szomorú kitaszítani valakit a nemzetből. Ennél sokkal türelmesebbnek kellene lenni. Hétfőn ünnepeltük Bodor Ádám 75. születésnapját. Magamban megjegyeztem, hogy a népi szemlélet képviselői közül senki nem volt jelen. Jelentős magyar íróról van szó, akkor mi a baj vele?

- Nincs rá válasz?

- A válasz sajnos azért nehezen adható meg, mert amíg Bodor Ádám Erdélyben élt, 17 éves korában lecsukták  kétségkívül szervezkedésben vett részt, ahol nagyon súlyos terveik voltak , akit viszont vele szemben mindig agyondicsértek vagy agyondicsértünk Magyarországon, az a központi bizottság tagja volt Romániában. Szóval azért józanabbul kellene megítélni az írókat erényeikkel és talán fogyatékosságaikkal együtt. Én a születésnapon arra emlékeztem vissza, hogy egykor Balog Edgár nekem milyen derűlátó mondatokat mondott a magyarság jövőjéről Erdélyben. Bodor Ádám soha ilyent nem írt le, és sajnos azt kell mondanom, Bodor Ádámnak van igaza akkor is, amikor azt mondja, az a Kolozsvár, amit ő ismert, ma már nem létezik.

Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE mellett az amerikai Indiana Egyetemen is tanít. Babits nemzetfelfogásáról a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság irodalomtudományi szakbizottságának meghívására tartott előadást Veszprémben az akadémián február 24-én.