Mese az élet hatalmáról

Kimondva vagy kimondatlanul, de mindannyiunkat foglalkoztatják a létezésünkkel kapcsolatos kérdések: mi végre vagyunk a földön? Miért érdemes élni? Mi vár ránk az életünk után? - tesszük fel a kérdéseket. Az, hogy a téma mennyi mindenkit foglalkoztat, bizonyítja talán az is, hogy zsúfolásig megtelt a Pannon Egyetem MFTK Antropológia és Etika Tanszéke által rendezett éjszakai egyetemen az előadóterem. A halál és a halhatatlanság kérdését ezúttal meséken keresztül feszegethették a hallgatók Boldizsár Ildikó meseterapeuta segítségével.

"Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért - ez a meseterápia egyik legfontosabb célja ma is. A meseterápia mindazok számára lehetőséget nyújt önmagunk megtalálására és rendezésére, akik életük bármely szakaszában krízishelyzetbe kerültek" - vallja a terapeuta.

A szakember elmondta: azért kezdett el foglalkozni ezzel a témával, mert a mai ember halálhoz való viszonya tele van elfojtással, félelemmel, rettegéssel. Ezt a viszonyt pedig mindenképpen rendezni kell, mert életünk során százfajta kis halállal szembesülünk kezdve onnantól, hogy óvodába, iskolába kerülünk, elhagynak minket, munkát, otthont változtatunk. Ha megtanuljuk kezelni a veszteséghez való viszonyunkat, akkor változhat a halálhoz való viszonyunk is - véli.

A témát négy fő témakörre, négy fő cölöpre építette. Mindjárt első az élet: mit jelent élni, létezni? - kérdezte. Majd elmondta: létezik paszív és közönséges élet, amelyből passzív és közönséges halál lesz, míg az aktív és hermetikus létből ugyanilyen halál. Az Élet hatalma című mese tanulsága is azt mutatja: soha ne felejtsük el, hogy az élet minden pillanatban itt áll mellettünk és megszólít. De vajon tudjuk-e magunkat valami olyasmihez kapcsolni, amiért érdemes élni? Miért érdemes felkelni minden reggel? És mit teszünk magunkért minden nap?

A második cölöp a halál, avagy A föld visszaveszi, ami az övé. A mesék azt mondják, hogy egy ember szelleme  életében többször is meghalhat, a mesei fordulattal élve "hétszerte szebb lesz mint előtte". Az újjászületés a harmadik cölöp, a magyar népmesék az újjászületést egy örök körforgásban képzelik el. S végül az utolsó, a halhatatlanság, avagy az az egyetlen dolog, amiért mi magunk itt vagyunk a földön, vajon ezt bele tudtuk-e tenni a világba?

Vajon milyen felelősségünk van a saját sorsunkban? - szólt a kérdés végül. Azt hiszem, mindannyian kaptunk gondolkodnivalót éjszakára.