Vámos csak ült és mesélt

Hamar elkezdtem publikálni, talán túl hamar, mert a húsz éven aluliaknak nem való a szépirodalmi világ  mondta. És bár Vámos Miklós valóban nagyon korán, 19 évesen kezdte kiadni az írásait, a meghatározó pillanatok mégiscsak az ÉS, valamint a Kortárs, a két jelentős irodalmi lap felolvasógyűlései voltak, melyeken nagy sztárnak számított az, akinek felolvasása közben nem mentek ki cigarettázni vagy nem kezdtek el beszélgetni a többiek.

Mire elérkeztünk a rendszerváltáshoz, menő prózaíró voltam: senki sem ismert, viszont az irodalmi körök elismertek  fogalmazott. Aztán jöttek az amerikai évek, ahol a szerző újságíróként, dráma-íróként, egyetemi tanárként dolgozott. Azt mondta, a legjobbkor ment ki, mert a rendszerváltás miatt az egész világ figyelme felénk fordult, így folyamatosan hívták előadni.

Visszajötte után Vámos Miklós könyvkiadót alapított, éppen akkor, amikor sok szerző úgy látta: talán soha nem fog több szépirodalom megjelenni hazánkban. A tévés szereplések hoztak azután hírnevet az írónak, de erről nem szívesen beszél, vegyes érzései vannak ezzel kapcsolatban. Mindenesetre az ismertség a legolvasottabb kortárs magyar íróvá tette őt, de ahogy fogalmazott, a bölcsészkarokon nem túl népszerű.

Vámos Miklósnak életmű- sorozata indult az Európa Könyvkiadónál tavaly, az első kötet az 1986-ban írt Félnóta volt. A sorozat második könyve a Tiszta tűz. A Kedves kollegák című interjúkötetben mintegy 70 szerzővel készített 77 beszélgetés található, a legutóbbi, A csillagok világa pedig mesekönyvnek indult, de végül felnőtteknek szóló mesés regény lett.